Az egészségügyi dolgozók büntetőjogi védelme - az Eütv. 139. § alkalmazása a bírói gyakorlatban

Abstract

A dolgozat az egészségügyi dolgozók elleni munkahelyi erőszak jelenségét és annak büntetőjogi kezelését vizsgálja, különös tekintettel az egészségügyről szóló törvény (Eütv.) 139. §-ának bírói gyakorlatban történő alkalmazására. A kutatás rámutat, hogy a munkahelyi erőszak az egészségügyi dolgozók egyik legjelentősebb foglalkozási kockázata, amely nemcsak az egyének biztonságát veszélyezteti, hanem az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát is befolyásolja. A büntetőjogi védelem alapját az képezi, hogy az egészségügyi dolgozók bizonyos tevékenységek végzése során közfeladatot ellátó személynek minősülnek, azonban ez a minőség nem általános, hanem funkcionális jellegű, és minden esetben a konkrét tevékenységhez kötött. A dolgozat anonimizált bírósági határozatok elemzésén keresztül vizsgálja, hogy a bíróságok milyen szempontok alapján állapítják meg ezt a minőséget, és hogyan minősítik az egészségügyi dolgozókkal szembeni agresszív cselekményeket. A vizsgálat központi megállapítása, hogy a jogalkalmazás során kulcsfontosságú a sértett által végzett tevékenység és a betegellátás közötti közvetlen kapcsolat fennállása, amely meghatározza a büntetőjogi minősítést és a szankció súlyát is.