A szalakóta hazánkban költő állománya a 90-es évek elejére jelentősen lecsökkent, de 2000-2002 környékén enyhe növekedésnek indult (PALATITZ et al., 2015), melyhez 2014-ben hozzájárult a „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című Európai Unió Life+ program (KISS – TOKODY, 2017). A projekt keretében tesztelési célból kihelyeztek hazánkban eddig még nem használt fabeton odúkat is, más néven Schwegler odúkat. Dolgozatomban a következő kérdésekre kerestem választ: (i) Előfordulhat-e olyan, hogy mindkét típusú odút elfoglalják egy revír területen belül? (ii) Melyik típusú odúban indul meg hamarabb a költés és hol lesz sikeresebb? (iii) Az odúk mérete befolyásolja-e a kirepülő fiókák számát? Felméréseimet két, földrajzilag elkülönülő mintaterületen, az izsáki Kolon-tónál, illetve a Hortobágy legészakibb részén, Polgár, Görbeháza és Újtikos között végeztem. Mindkét területen stabil állomány fészkel. A mintaterületeken 100 méteres körzetben, párban kerültek kihelyezésre az odútípusok. Az eredményeim alapján elmondható, hogy több esetben is előfordult, hogy mindkét típus foglalva volt egy revír területen belül, sőt abban az esetben, amikor 100 méteren belül három mesterséges odú állt rendelkezésre mindhármat szalakóták foglalták el. Az állomány sűrűsödése miatt egyre gyakrabban vállalják fajtársukkal a szomszédságot. A fészekkezdés a faodúkban korábban volt, mint a fabeton odúkban. A kelési- és kirepülési siker (amikor legalább egy kikel / kirepül) nem mutatott szignifikáns különbséget a két különböző odútípus, illetve a kelt fiókák kirepülési aránya szerint sem volt jelentős eltérés, ellenben a lerakott tojások kelési aránya a faodúban jóval magasabb volt, mint a fabeton odúban. A méretben kisebb fabeton odúból kevesebb fióka repült ki, mint a faodúból. Eredményeim alapján a hagyományos faodút jobban preferálják a szalakóták, jóval tágasabb helyet biztosít a számukra, így ezeknek az odúknak a számát érdemes lenne növelni a jövőben. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a fákra kihelyezett odúkban nagyobb predációs nyomásnak vannak kitéve a madarak, főleg, ha ágak lógnak a bejárat elé. A jövőben érdemes lenne inkább mesterséges objektumokra helyezni az odúkat, ahol az emlős predátorok nem érik el őket.