Bimoclomol típusú vegyületek hatásainak vizsgálata LPS-sel kezelt humán makrofágokon

Abstract

A makrofágok lényeges szerepet töltenek be a szervezet védelemében, mivel mintázatfelismerő receptorok segítségével felismerik a patogén asszociált vagy veszélyforrást jelző molekuláris mintázatokat, majd jelátviteli útvonalakat aktiválva indukálják többek között a pro-inflammatorikus citokinek (TNFa, IL-6 és IL-1β) termelését. A szakirodalomból ismert, hogy a Bimoclomol típusú vegyületeknek sejtvédő szerepük van, melyet hősokk fehérjék (HSP) indukálásán és a kalcium háztartás szabályozásán keresztül fejtenek ki. Gyulladásos folyamatokban betöltött szerepüket azonban eddig még nem vizsgálták. A kísérletekhez használt perifériás vérből tisztított makrofágokat 5 napig differenciáltattuk GM-CSF jelenlétében gyulladásos folyamatok kifejlődését serkentő makrofágok (GM-MF) vagy M-CSF jelenlétében, szöveti regenerációt segítő makrofágok (M-MF) kialakulása irányába. Az LSP-sel aktivált makrofágokat Bimoclomol típusú vegyülettel kezeltük, majd a sejtekről begyűjtött felülúszókból ELISA módszerrel citokin méréseket végeztük. Kísérleteink célja volt, hogy megfigyeljük, milyen változásokat okoznak a Bimoclomol típusú vegyületek az LPS-sel indukált humán makrofágok citokin termelésében, valamint szerettük volna összehasonlítani, milyen különbségeket mutatnak a különböző típusú makrofágok a kezelések hatására. Eredményeink szerint a Bimoclomol vegyületek eltérő módon befolyásolják a két makrofág citokin termelését. Míg az LPS-sel aktivált GM-MF citokin termelését jelentősen nem befolyásolta, az M-MF esetében a gyulladásos citokinek (pl. IL-6) termelése fokozódott, míg az anti-inflammatorikus citokin (IL-10) termelése csökkent. Ezek mellett a Bimoclomol típusú vegyületek fokozzák a mintázatfelismerő receptorok kifejeződését LPS-sel aktivált humán makrofágokban. Eredményeink szerint a Bimoclomol a szöveti regenerációban jelentős szerepet betöltő makrofágok gyulladásos tulajdonságait erősíti.