Napjaink elöregedő társadalmában aktuális téma az egészséges öregedés, ezen belül pedig fontos kérdés a társas kapcsolatok alakulása az aktív idősödés folyamatában. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy hogyan alakul a 65-75 éves korosztály társas kapcsolatrendszere. Ehhez módszerként félig strukturált interjúkat alkalmaztam, melyet 10 fővel készítettem el vegyesen nőkkel és férfiakkal, valamint városban és faluban élőkkel, majd ez alapján vázoltam fel a kapcsolathálózati térképüket. A témám olyan kérdések köré épül, mint például: milyen irányba alakul a társas kapcsolatrendszer nyugdíj után? Milyen lehetőségeik vannak az időseknek kapcsolatot építeni? Elégedettek-e kapcsolatrendszerük kiterjedtségével, összetételével időskorukban? Szakdolgozatomat a szakirodalmak elemzésével kezdem, tisztázom az olyan relevánsabb fogalmakat, mint például a demográfiai idősödés, aktív idősödés, társas kapcsolatrendszer és az egészséges öregedés. Ezután bemutatom a módszertant, végül elemzem az elkészített interjúkat. Kutatásom eredményei alapján elmondható, hogy a legtöbb esetben, ha nem is szűkül be a kapcsolati háló, de nagymértékben átalakul a nyugdíj után. A megkérdezettek nincsenek megelégedve a biztosított lehetőségekkel, sokszor hiányolják a programokat, klubokat és a szocializálódást a fiatalabb generációval. Hazánk e tekintetben jelentős elmaradásokat mutat, fontos lépés lenne szélesebb körű szolgáltatásokat kialakítani, melyek jobban elérnek a célcsoportokhoz, könnyen igénybe vehetőek.