Szakdolgozatom témája egy adott családi gazdaság szántóföldi növénytermesztésének költség-jövedelem viszonyainak elemzése. Ezen belül az őszi búza, kukorica, napraforgó és őszi káposztarepce ágazatnak. Dolgozatom elkészítése folyamán a következő 5 kérdésre kerestem választ: 1. Hogyan alakult egy hektárra vetítve termesztési technológia az egyes években az időjárás függvényében? 2. Hogyan alakultak a hozamok, az értékesítési árak és a termelési érték? 2. Hogyan alakultak a termelési költségek költségnemenként és munkaműveletenként? 4. Mi jellemzi a vizsgált ágazatok jövedelmét, jövedelmezőségét, hatékonyságát? 5. Hogyan alakult az elmúlt 3 évben a vizsgált gazdaság vállalati szintű jövedelme, jövedelmezősége? Kielemeztem a meghatározott növények világpiaci, európai és magyarországi alakulását 2010 és 2020 közötti időszakban, illetve a jelenlegi helyzetét. Azzal a céllal, hogy tudomást szerezzek a fontosabb termelő országokról és kirajzolódjon jelentősége és jövedelmezősége egyes kultúráknak. Körvonalazódott, hogy Magyarország összes betakarított terület (ha) alapján minden esetben szerepel az Európai Unió top 10 országa között, mely egy kedvező jelenségnek hat. Ebből látható, hogy mind a négy kultúra nagy jelentőséggel bír az Unió területén. Az adatgyűjtés során egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdaság növénytermesztési technológiájába kaptam betekintést. Megvizsgáltam, hogy a termesztési technológia hogyan alakult egyes növények esetében és milyen különbségek léptek fel egyes évek között. Majd az Ágazati gazdaságtan tantárgy keretein belül elsajátított Excel szimulációs modellben dolgoztam ki az adatokat. Megállapítottam, hogy munkaműveletenkénti költségszerkezet szempontjából a tápanyag gazdálkodás, növényvédelem és a vetés költsége volt hangsúlyosabb.