Diplomamunkám célja egy 18 éven felüli, túlnyomórészt egyetemistákból álló fiatal felnőtt populáció életmódjának és egészségi állapotának átfogó vizsgálata volt. A kutatásban 416 fő vett részt, akik önkitöltős kérdőívek (táplálkozási és fizikai aktivitási szokások, alkoholfogyasztás, dohányzás, depressziós tünetek) mellett komplex fizikális mérésekben is részt vettek. A vizsgálat során testösszetétel-analízist (InBody 270S), BMI-számítást, vérnyomás- és pulzusmérést végeztem, amelyeket validált pszichometriai tesztekkel egészítettem ki (AUDIT-10, Fagerström-féle nikotinfüggőségi teszt, rövidített Beck-depresszió kérdőív).

A kapott eredmények alapján a vizsgált fiatalok többségénél ugyan normál testsúlyt találtunk, azonban testösszetételük (különösen a viscerális zsírszint) több esetben elért olyan értéket, amely hosszú távon kockázatot jelenthet a kardiometabolikus betegségek kialakulása szempontjából. Az alkoholfogyasztás vizsgálata során gyakori nagyivási epizódok észlelhetők, amelyek megelőzése célzott prevenciós beavatkozást tesz szükségessé. Bár a Fagerström-tesztszerint a nikotinfüggőség előfordulása alacsonynak mutatkozott, feltételezhető, hogy a teszt nem alkalmas a modern nikotintermékek (például e-cigaretta, vape) használatának pontos értékelésére. A mentális egészségi állapot felmérésekor az enyhe depressziós tünetek viszonylag magas arányban fordultak elő, jelezve a lelki támogatás szükségességét ebben a korcsoportban.

Eredményeim azt mutatják, hogy bár a vizsgált populáció több szempontból egészségesnek tekinthető, bizonyos életmódbeli és pszichés tényezők célzott figyelmet és beavatkozást igényelnek. A dolgozat egy többkomponensű, digitálisan támogatott prevenciós program kidolgozását is javasolja, amely alkalmas lehet a kockázati csoportok hatékony elérésére és az egészségi állapot hosszú távú javítására a fiatal felnőttek körében.