Szakdolgozatomban a serdülőkori konfliktuskezelési stílusok, az internetes játékfüggőség (IGD) és az agresszió (reaktív és proaktív formái) közötti pszichológiai összefüggéseket vizsgálom. A kutatás célja, hogy feltárja, miként kapcsolódnak az egyéni konfliktuskezelési stratégiák – a Thomas-Kilmann modell alapján– az IGD kialakulásához és az agresszió megnyilvánulásaihoz. A téma aktualitását a digitális korban egyre növekvő IGD-probléma adja. Empirikus vizsgálatomban 149 középiskolás diák adatait elemeztem kérdőívek (Thomas-Kilmann Konfliktuskezelési Stílus Kérdőív, Internetes Játékfüggőség Teszt, Reaktív-Proaktív Agresszió Kérdőív) segítségével, keresztmetszeti jelleggel. Az eredmények szerint a fiúk magasabb proaktív agressziót mutattak, és gyenge kapcsolat figyelhető meg a reaktív agresszió és az IGD között, ám az iskolatípus vagy a szülők végzettsége nem bizonyult jelentős tényezőnek. A kutatás rávilágít, hogy a jelenségek komplex összefüggésrendszere multidiszciplináris megközelítést igényel a prevenció és intervenció terén, hozzájárulva a serdülők mentális egészségének támogatásához.