Kutatásunkban két emberi tevékenység által terhelt vízfolyást, a Sebes-Körös és a Holt-Sebes-Körös halfaunáját vizsgáltuk egy halközösség alapú ökológiai állapotminősítő kutatás keretében. A Sebes-Körös esetén a körösladányi duzzasztómű nevű keresztzárás halfaunára gyakorolt hatásait mértük fel a duzzasztó felvízi szakaszán. Eredméyneink alapján a felvíz különböző pontjain eltérő összetételű halfauna alakul ki, a felvíz ökológiai barriert és élőhelykiesést jelenthet a folyami halfajoknak, valamint az idegenhonos fajok megtelepedésére ideális helyszínt biztosít. A Holt-Sebes-Körös a Sebes-Körös mentett oldali holtmedre, amelyet az okányi szennyvíztelep tisztított szennyvizének elvezetésére is használnak. A szennyvíztelep halfaunára gyakorolt hatásainak vizsgálata volt a fő célunk. Eredményeinkben pedig jól kivehető trendek fedik fel a folyamatos tápanyagterhelés és szennyezőanyag kibocsátás destruktív hatásait a halfauna összetételére és tömegességi viszonyaira.