A dolgozat Kossuth Lajos forradalom-felfogásához a fogalomértelmezés és -használat sajátosságainak kiemelésével közelít. Fogalomtörténeti fejezete a forradalom modern fogalmáról, a magyar ’forradalom’ szó megjelenéséről és elterjedéséről, valamint a latin ’revolutio’-val való szemantikai „küzdelméről” hoz példákat, amelyeket a 19. századi magyar lexikon- és szótárirodalom szócikkeinek vizsgálatára is kiterjeszt. Külön fejezetekben válogat Kossuth 1848–49 előtti, alatti és utáni megnyilvánulásaiból, amelyek alapján forradalmakhoz fűződő viszonyát, reformkori és az emigrációban kifejtett fogalommeghatározásának néhány összetevőjét elemzi. 1848 vonatkozásában fókuszáltabban foglalkozik a pesti március tizenötödike kossuthi megítélésével. Az összehasonlítás végett több helyen él a kortársak nézeteinek, forradalom-fogalmainak beemelésével, amelyek egy részével maga Kossuth is azonosulni tudott.