Szakdolgozatom témájának a hatékony csoportmunkát választottam abból az okból, hogy az üzleti életben a teamek mechanizmusának megértése egyre jelentősebb. Ennek oka, hogy napjainkra a globalizálódás, a gazdaság gyors változása jellemző, ami a cégeket rugalmasságra, gyors reagálásra kényszeríti. Mindezt a team alapú munkaszervezéssel érheti el, ami nem egyszerű feladat. Nem csak arról szól, hogy néhány beosztottat egy csoportba rendeznek, hogy végezzenek el egy feladatot. Ennél sokkal bonyolultabb, hiszen a siker érdekében számos tényezőt figyelembe kell venni, különben a gombamód elszaporodott sikertelen csapatok nagy károkat tudnak okozni a vállalatnak. Egy rosszul strukturált teamszervezet alacsony hatékonyságú, ami rontja a teljesítményt. Tehát egy vállalat az alkalmazkodóképesség, proaktivitás elérése érdekében szervezhet csapatokat, azonban ehhez érteni kell azok működését, illetve kialakításuk feltételeit. Ugyanis nem minden esetben megfelelő a teamstruktúra. Ha nincs a szervezetnek jól kialakított formalizált teamszervezési koncepciója és eljárása, a csapatmunka nem fogja meghozni a kívánt sikert. Számos tudós és szakember foglalkozott a témával, összegyűjtve azon tényezőket, melyek befolyással vannak egy csapat sikerére. Ezeket a változókat a modern tanulmányok egy komplex struktúrába, a csapathatékonysági modellbe összesítették. Az általam felhasznált modellben négy dimenzió mentén írják le, hogy miket célszerű figyelembe venni egy csapat kialakításánál és működésénél, hogy azok eredményesek legyenek. Fontos például, hogy a cég egésze támogassa a teamszervezést, illetve, hogy megfelelő eszközöket, teljesítményértékelő- és jutalmazási rendszert biztosítsanak a csapatok számára, a tagok kiválasztásánál ügyeljenek a képességek, készségek, csoportszerepek egyensúlyára, a csoport méretére, heterogenitására, az egyének személyes preferenciáira és számos egyéb dologra. Kedvező, ha megfelelő autonómiával ruházzák fel a teameket, illetve, ha nagy az általuk elvégzett feladat jelentősége, melynek során számos készséget és képességet lehet használni. A csoportfolyamatok terén elengedhetetlen, hogy a csapattagok közös célokat fogalmazzanak meg, kellő önbizalommal rendelkezzenek, mely növeli a csapathatásosságot, a konfliktusok megfelelő síkjai (lehetőleg csak feladatkonfliktusok) jellemezze működésüket, illetve, hogy ne legyen csoportos lógás, mely a termelékenységen kívül a morált is rontja. A sikeres csapatot a feladathoz illő kommunikációs struktúra, erős csoportkohézió, esetleg egy deviáns tag jelenléte is jellemzi. A deviáns vizsgálja és kérdi meg, hogy mit és miért csinál tulajdonképpen a csapat. S ha az rossz irányba tart, ezzel megakadályozhatja, hogy a csoport önteltté, középszerűvé, eredetietlenné váljon.
Dolgozatomban egy olyan csapatot vizsgáltam, melynek tanulmányaim során én is tagja voltam, s amely sikeresen működött együtt, szép eredményt elérve. Arra voltam kíváncsi, hogy csapatunk mennyire felelt meg az elméletben tárgyaltaknak, s azok segítettek-e hozzá a sikerhez, vagy más tényezők. A vizsgálódás során azt találtam, hogy ez a modell valóban jól le tudja írni a hatékony csapatokhoz szükséges elemeket. Az abban foglaltak nagy részének megfelelt a vizsgált csapat, megvalósult például a csoportszerepek kedvező elosztása, a támogatottság, a tagok közti bizalom, a csapat autonómiája, a csapathatásosság és számos egyéb változó, melyet az elmélet tartalmaz, s közreműködnek a siker elérésében. Bár a modell szerzői figyelmeztetnek, hogy ez nem egy olyan leírás, mely a csapatok minden típusára rugalmatlanul alkalmazható, ezért óvatosan alkalmazzuk. Szakdolgozatomat ajánlom azoknak, akik csoport létrehozásán, vagy ahhoz való csatlakozáson gondolkodnak. Ezek az ismeretek segíthetnek abban, hogy egy olyan teamet hozzanak létre, illetve olyan csapatba lépjenek be, mely nagy valószínűséggel eredményes lesz.