Az orthorexia nervosa az egészséges táplálkozás mellett való túlzó elköteleződést jelent, ami az ételek egyre szélesebb körét kizáró szigorú diétás megszorításokon keresztül paradox módon az érintettek egészségének megromlásához vezethet. Habár a klinikusok előtt nem ismeretlen tünetegyüttesről beszélünk, az orthorexia nervosa hivatalosan nem elismert evészavar. Jelen kutatásban számos olyan, más evészavarok vonatkozásában már vizsgált tényező orthorexia nervosával való kapcsolatát vizsgáltuk meg, mint a szülői bánásmód, a diétázási szokások, és a testmozgás gyakorisága, valamint elemeztük a táplálkozási mögötti motivációt és az evészavarral küzdőkre jellemző viselkedések és attitűdök alakulását az orthorexia nervosa által veszélyeztetettek körében. 102 fő számosságú vizsgálati mintánk 18 és 25 év közötti magyar fiatal felnőttekből tevődött össze. A vizsgálati személyek által kitöltött kérdőívcsomag a Szülői Bánásmód Kérdőívet (H-PBI), az ORTO-11-HU kérdőívet, az Egészséges Táplálkozási Motiváció Skálát (MHES), az Evési Zavar Kérdőívet (EDI), illetve egy általunk készített, szociodemográfiai és antropometriai adatokra, valamint életmódbeli tényezőkre vonatkozó kérdéssort tartalmazott. A kérdőívcsomag kitöltésére online került sor. Vizsgálatunk eredményei alapján a diétás étrend követése és testmozgás végzés magas gyakorisága jelentős kockázati tényezőknek bizonyultak az orthorexia nervosa rizikó szempontjából. Megállapítottuk, hogy az orthorexia nervosa által veszélyeztetett vizsgálati személyek táplálkozása rendszerint extrinzik motiváción alapszik, és introjektált szabályozással jellemezhető. Az evészavarokra tipikus viselkedések és attitűdök tekintetében az orthorexia nervosa által veszélyeztetett vizsgálati személyekre nagyobb mértékben volt jellemző a perfekcionizmus, illetve a karcsúság iránti késztetés. A szülői bánásmód és az orthorexia nervosa veszélyeztetettség között nem azonosítottunk jelentős összefüggést.