Szakdolgozatom témájaként a versenyjogon belül a versenykorlátozó megállapodások szabályozását választottam. A gazdasági verseny során sok bizonytalan tényező van. A piaci szereplők a bizonytalanságot igyekeznek visszaszorítani, amely érdekében minden eszközt bevetnek. A probléma ott kezdődik, amikor az alkalmazott eszközök nem jogszerűek. Amikor a piaci szereplők olyan magatartást tanúsítanak, amely megakadályozza, korlátozza vagy kizárja a versenyt, állami fellépés szükséges. A kartellmegállapodások számos negatív gazdasági hatással járnak, súlyos károkat okoznak a fogyasztóknak, a versenytársaknak és sok esetben a költségvetésnek is. A versenytársak megállapodásainak hatására növekednek az árak, romlik a minőség, valamint akadályozzák a gazdasági fejlődést is. A Gazdasági Versenyhivatal évek óta kiemelt feladatának tekinti a kartellek elleni küzdelmet. A dolgozatom célja, hogy átfogó képet nyújtson a kartelljog hazai jellemzőiről. Bemutatom a különböző piactípusokat, a verseny előnyeit, valamint, hogy a korlátozásával milyen negatívumok jelentkezhetnek a gazdaságban. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény általános kartelltilalmat tartalmaz. Bemutatom, hogy kik és milyen magatartással valósíthatnak meg versenykorlátozást, elhatárolom egymástól a versenyellenes célt és a versenyellenes hatást. Kitérek a kartellek csoportosítására, és bemutatom a legjellemzőbb kartelltípusokat. Elemzem a kivételek és mentességek rendszerét és a dolgozatom végén áttekintem a versenykorlátozások jogkövetkezményeit.