Marlene Dietrich a huszadik század egyik nagy mítosza. Alakja, szeme, hangja azóta babonázza meg a világot, amióta feltűnt a mozivásznon a Kék angyalban. Egy fiatal német színésznő ekkor egyik napról a másikra nemzetközi sztárrá vált. Sternberg és a hollywoodi stúdiók építették fel arculatát és hírnevét, ő saját magának talált ki egy álarcot és egy olyan személyiséget, amellyel még életében a legendák világába lépett. Dicsőséges karrierje közben eltávolodott hazájától, elítélte a nácizmust, amerikai állampolgárságot kapott és a háborúzó amerikai közkatonákat lelkesítette. Mindeközben a tökéletes ikon mögött egy igazi női szív dobogott örömökkel és szenvedésekkel, reményekkel és csalódásokkal, nagysággal és kicsinyességgel. Volt egy férje és egy lánya, barátai, és számos férfi szeretője mellett több női kedvese, akikkel szinte mindig kénye kedve szerint bánt. Gilles Plazy, az író könyvében Marlene Dietrich igazi arcát akarta felfedni: egy nőét, aki vasakarata révén sztár lett és a hetedik mennyországban érezte magát, majd az elviselhetetlen öregség csapdájába kerülve talán a pokolban tért örök nyugalomra. Egy nő, aki nap mint nap vásárra vitte a bőrét, hogy istennő lehessen belőle. Gilles Plazy, az író könyvében Marlene Dietrich igazi arcát akarta felfedni: egy nőét, aki vasakarata révén sztár lett és a hetedik mennyországban érezte magát, majd az elviselhetetlen öregség csapdájába kerülve talán a pokolban tért örök nyugalomra. Egy nő, aki nap mint nap vásárra vitte a bőrét, hogy istennő lehessen belőle.