Napjainkban szinte minden ember számára követelmény a számítógépes munka minimális - a mindennapi használathoz szükséges - ismerete. A képernyős munkahelyek a mai világ legidőszerűbb munkahelyei közé tartoznak. A technológia fejlődése miatt egyre több ember végez ilyesféle munkát, ami egyúttal ülőmunkát is jelent. Annak ellenére, hogy sokan veszélytelennek, egyszerűnek tartják a képernyős munkavégzést, több egészségi kockázat is fennáll e munkakör esetében. Ezek a kockázatok mind testi mind lelki panaszok lehetnek, melyek minden korcsoportot egyaránt érinthetnek. A képernyő előtti munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek szemléje során a fennálló kockázatok három fő csoportját szükséges feltétlenül vizsgálni: a látásromlást előidéző, szemet érintő elváltozásokat, a pszichés megterheléseket, és a mozgásszerveket érintő kockázatokat. (1) (2) (3) Tanulmányaim során többször megfordultam népegészségügyi osztályon, járási hivatalban, kórházban, ahol azt tapasztaltam, hogy a munkavállalók zöme a számítógép/laptop előtt ülve végzi munkáját. De az egészségügyi szféra mellett számos munkakörnél tapasztaltam azt, hogy az emberek napi több órán keresztül ülnek a képernyőt figyelve. Mivel az idő előrehaladtával a munkahelyek rohamos ütemben digitalizálódnak kiemelten fontosnak tartottam a munkavállalók egészségmegőrzésének érdekében megvizsgálni mind a munkáltató mind a munkavállaló esetében, hogy a képernyős munkavégzés egészség és biztonsági feltételei be vannak-e tartva. Továbbá diplomamunkámban a képernyős munkavégzéssel összefüggésbe hozható panaszok meglétét vizsgáltam. Kérdőíves felmérést végeztem ennek érdekében. Az önkéntesen kitölthető, anonim típusú kérdőívet online formában tettem elérhetővé a közösségi média felületén. Összesen 212 fő, köztük 167 nő és 45 férfi képernyős munkahelyen dolgozó töltötte ki. Eredmények: A megadott testtömeg és testmagasság értékekből számolt BMI értékek alapján a válaszadók 44%-a normál, 34%-a túlsúlyos, 17%-a elhízott, 5%-a sovány tápláltsági állapotú. Az átlag korcsoport 20-25 év volt. A vizsgálat során kiderült, hogy a résztvevők 40%-a naponta 6-8 órát tölt el folyamatosan ülve a számítógép vagy egyéb képernyős eszköz előtt. Munkavégzésének kezdete óta a válaszadók 89%-ánál szempanasz, 79%-ánál a pszichés állapotot érintő panasz, 90%-ánál mozgásszerveket érintő panasz jelentkezett. A képernyős munkahelyen dolgozók 77%-a szerint panaszaik kialakulása összefüggésben van a munkakörnyezetükkel. 37%-uk szerint munkahelyükön nem minden feltétel van biztosítva a képernyő előtti munka végzéséhez.