Magyarország apróvad-gazdálkodása az elmúlt tíz évben és jelenleg stagnál, vagy inkább hanyatlik. Egyre kevesebb a becsült vad mennyisége és a terítékre hozott vad darabszáma. Kevés vadgazdálkodási egység képes természetes szaporulatból gazdálkodni, egyre több vadásztársaság nevel, vagy éppen vásárol nevelt fácánt a sportvadászok vadászati igényének kielégítése érdekében. Mezei nyúl esetében sem kedvezőbb a helyzet, kevés az élőnyúl befogás és értékesítés az elmúlt évtizedekhez képest. Az apróvad állomány kedvezőtlen alakulásának több oka van. Többek között Magyarország helyzetének romlása nemcsak az iparra, a mezőgazdaságra és más ágazatokra hat ki, hanem a vadgazdálkodásra is. A mezőgazdaság egyre rosszabb helyzetben van, a gazdák pénzszűkében próbálják a legnagyobb termésátlagokat elérni. Ennek érdekében sok kemikáliát használnak, viszont nincs anyagi fedezetük megvásárolni a legjobb és egyben legszelektívebb vegyszereket. Ennek következtében a rovarvilág oly mértékben károsul, mely igen erősen kihat az apróvad táplálkozására. A táplálékhiány a fészekaljak zsugorodását, a szaporulat csökkenését vagy a már megszületett utódok legyengülését, pusztulását okozzák. A túlzott műtrágyahasználat is nemegyszer okozott már mérgezést, meddőséget vagy éppen elhullást. Mivel a magángazdálkodók, kisebb gazdaságok tönkremennek, eladják vagy bérbe adják földterületeiket, melyeket általában nagyobb gazdaságok vesznek át. Így a rendszerváltást követő elaprózódott parcellák újra összeolvadnak és a nagytáblás, monokultúrás gazdálkodás kezd előtérbe kerülni. Ez a gazdálkodás, pedig már bizonyítottan nagyon rossz hatással van az apróvad állományra. Továbbá az összevont területek között sokszor fasor, erdőcsík vagy éppen egy gazos terület helyezkedik el melyet így kiirtanak, felégetnek, majd feltörnek és művelés alá vonnak.