A laboratóriumi vizsgálataim legfőbb eredménye, hogy biztonsággal kimondhatjuk, a kitartóképlet több évig is fertőzőképes marad, izolált, száraz helyen tárolva. Valamint, hogy a primer fertőzésben az aszkospórák mellett a konídiumok is jelentős szerepet játszanak.

Valószínűnek tartom, hogy az áttelelés folyamán nyugvó állapotú képletek figyelhetőek meg a termőtesten belül. Ezek a képletek, sejttörmelékszerű amorf alakok. Az áttelelés során a termőtestek, a kisszámú konídium mellett nagy részben ilyen üres, nyugvó képleteket tartalmaztak. Az áttelelési folyamat túlnyomó részében ezzel az alakkal találkozhatunk. Ezért úgy gondolom, ez lehet az áttelelő képlet. Megfigyeléseim arra engednek következtetni, hogy valószínűleg ezek átalakulásával jönnek létre tavasszal a gomba ivaros és ivartalan spóraképzői. Keletkezésük és differenciálódásuk pontos megfigyeléséhez további laborvizsgálatokra van szükség. A mikrokonídiális, andromorf alak áttelelésben betöltött szerepének meghatározásához szintén további átfogó, valamint korábbra időzített vizsgálatokat kell elvégezni. Új károsító fellépése esetén a szőlő növényvédelmi technológiáját is fejleszteni kell. A szőlő feketerothadása elleni védekezés alapja a mechanikai módszerek alkalmazása: az áttelelő képletek eltávolítása a szőlőből a metszés során. A kémiai növényvédelem a mechanikai védekezést egészíti ki. Munkám során a HMK NTI KDO szőlő feketerothadás elleni szabadföldi kísérleteinek eredményeit dolgoztam fel. A szabadföldi vizsgálatokat Heves megyében, Demjén község határában a Szőlőhegy dűlőben állították be. A kísérlet két évben, 2013-ban és 2014-ben folyt. Mindkét évben 1-1 kezeletlen, 1-1 standard kontroll és 5 különböző kezelést vizsgáltunk. Az eredmények alapján, a szőlő feketerothadása ellen Magyarországon egyedül engedélyezett, és a kísérletekben standard kontrollként használt Dynali nevű készítmény kiváló hatékonyságú a kórokozó ellen.