Diplomamunkám célja, hogy összehasonlítsam kvalitatívan és kvantitatívan is a különböző szelén módosulatok hatásait két fontos szerven: a májon, amely az egyik legnagyobb mennyiségben tartalmaz szelént, valamint a vesén, amely a szelén fő kiválasztási helye. A kísérletek során egerek májára és veséjére kifejtett élettani és patofiziológiai hatásait vizsgáltam a különböző szelén-módosulatoknak. Klasszikus szövettani módszereket, azon belül is paraffinos beágyazást és Delafield-féle hematoxilin-eozin festést alkalmaztam a mintákban bekövetkezett kvalitatív változások kimutatására. A minták kvantitatív, összehasonlító szövettani elemzéséhez felállítottam egy-egy szempontrendszert mind a máj, mind a vese esetén, ami egyszerű és átlátható módon segítette a képek számítógépes programmal való elemzését.