A dolgozatom címe a csalás, amit azért választottam, mert fontosnak tartom felhívni a figyelmet a társadalom hiszékenységére és a csalók fondorlatosságára. Ugyanis éppen ezek adnak lehetőséget a bűncselekmény egyre gyakoribb megvalósulására. Kezdetben a csalás fogalmát, illetve a dogmatikai nehézségeket mutatom be. Mivel a csalás vagyon elleni és eredmény-bűncselekmény, ezért ezekről fontosnak tartottam írni. Ezt követi néhány általános meghatározás a csalásról, majd a történeti kialakulásával foglalkozom, a római jogtól kezdve a Csemegi-kódexen át, egészen az 1961. évi V. törvénycikkig. Ezután a jelenleg hatályos, 1978. évi IV. törvény, a Büntető Törvénykönyv alapján elemzem a csalás törvényi tényállását, melynek körében megemlítem az új Büntető Törvénykönyv Tervezetében szereplő két új minősített esetet. Majd szintén a Tervezet alapján két új tényállást ismertetek a csalás vonatkozásában. Utolsó pont az egyes elhatárolási kérdések bemutatása, ahol a lopástól, jogtalan elsajátítástól, hűtlen kezeléstől és a tartozás fedezetének elvonásától különböztetem meg a csalást. Ami az alkalmazott módszereket illeti, a dolgozat írásakor több folyóiratot, illetve könyvet használtam fel, de az internet is segítségemre szolgált a jogtárak, a kommentárok által s nem utolsó sorban a kialakult bírói gyakorlat útján néhány jogesetet is szemléltettem. Összegzésként pedig a szakdolgozat elkészítése során levont konzekvenciákat, valamint a főbb következtetéseimet írom le.