A szerző a magyar kisebbségek kongresszusi részvételét a szervezet tevékenységének vizsgálatába ágyazva mutatja be, miközben a magyar törekvések és lépések elemzését a magyar érdekek érvényesítését figyelemmel kísérő magyar hivatalos szervek, valamint a német külügyminisztérium és társadalmi szervezetek háttérben folyó instrumentalizációs törekvéseinek erőterébe helyezi. A kötet új információkkal gazdagítja a húszas és harmincas évek magyar külpolitikai vonalvezetéséről, valamint a magyar kisebbségek nemzetközi porondon kifejtett tevékenységéről kialakult képünket.