Dolgozatomat a közszereplők személyiségvédelméről írtam. Az első részben a személyiségről írtam, annak meghatározásáról, eredetéről, ezt pedig összekötöttem a személyiségvédelemmel. Célom volt, hogy tisztázzam az alapfogalmakat, pl. ki lehet közszereplő vagy mi is az a személyiségi jog. Már ekkor megmutatkozott, hogy a téma mennyire érdekfeszítő, hiszen kiderült, hogy nincs elfogadott meghatározás ezekre a fogalmakra. Rámutattam azokra a jogokra is, amelyeknek szabályozása eltér a közszereplők esetében az átlagemberekétől. Próbáltam úgy, és olyan mértékben írni róla, hogy egy, a téma iránt nem érdeklődőnek is érdekfeszítő legyen. Ezután bemutattam részletesen, mit tud tenni az, akit megsértenek valamely személyiségi jogában, milyen pert tud indítani ennek védelme érdekében. Ilyen volt a sajtó-helyreigazítási per is amit kiemelnék, hiszen ezt elég sűrűn veszik igénybe a közéleti szereplők. Kitekintést tettem 2 olyan külföldi esetre, amelyek befolyással voltak a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára, ezzel kapcsolatban pedig megemlítettem 1 magyar esetet is. Dolgozatomban említést tettem egy, a dolgozatom leadásának évében megjelenő törvényről, amely hatalmas változást hozhat a közszereplők személyiségvédelmében. Ez a törvény a 2024. évi LXXVIII. törvény, amely az internetes agresszió visszaszorítását célozza meg, megmutatja, hogy szakdolgozatom témája mennyire aktuális, a XI. században is különös hangsúlyt fektetnek az emberek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az utolsó fejezet pedig éppen az előző törvényen felbuzdúlva arról szól, hogyan is tudunk védekezni az internetes térben. Diplomamunkám írása során nagyon sok jogszabályt tanulmányozhattam. Ami sokszor kapcsolódott a témámhoz az a Polgári Törvénykönyv volt, azonban Polgári Perrendtartásról szóló törvényt is számtalanszor vizsgáltam, például a személyiségi jogi pereknél. Magyarország Alaptörvényét is át kellett tekintenem a dolgozatom megírása alatt többször.