Dolgozatomban Magyarország világpiaci helyzetét vizsgálom a nemzetközi borkereskedelem terén, különösen a kínai és a japán piacra fókuszálva. A már kiismertnek mondható európai piac után újabb kihívást jelent a nemzetközi kereskedelemben való további előretörés, melyek alátámasztásaként és serkentő erejeként szolgálnak az Európai Unió és Ázsia délkeleti országai között megkötött, vagy folyamatban lévő kereskedelmi megállapodások, különösen olyan partnerrel kialakuló kapcsolat esetében, ahol a fogyasztói és vásárlói szokások, a módszerek, melyek a termeléshez köthetők, a történelmi múlt, illetve a kultúra nagymértékben, ha nem teljesen különböznek. Dolgozatom vezérfonalát ezért kíséri végig a Kínával és Japánnal folyatott kereskedelmi viszonyok alakulása, hiszen a távol-keleti piac még mindig feltérképezetlen területnek tekinthető hazánk bortermelésével kapcsolatban.