Minta-előkészítési és mérési módszerek optimalizálása fanedv minták elemanalitikai vizsgálatához
dc.contributor.advisor | Baranyai, Edina | |
dc.contributor.author | Kiss, Henriett | |
dc.contributor.department | DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2017-05-11T11:51:57Z | |
dc.date.available | 2017-05-11T11:51:57Z | |
dc.date.created | 2017 | |
dc.description.abstract | Szakdolgozatom során minta-előkészítési és mérési módszereket optimalizáltam növényi nedvek elemösszetételének meghatározásához, induktívan csatolt plazma optikai emissziós és mikrohullámú plazma atomemissziós spektrometria segítségével (ICP-OES és MP-AES). Az előkísérleteim során megállapítottam, hogy a feltárási módszerek közül a mikrohullámú berendezéssel történő nedves roncsolás bizonyult a leghatékonyabbnak. Az eljárás gyorsabb és egyszerűbben kivitelezhető, mint a hagyományos nedves roncsolás, és mivel zárt térben játszódik le a folyamat, így kevesebb az esély a mintaveszteségre és az elszennyeződésre. A mérési módszerek közül választani csak elemekre bontva lehet. Mint láttuk, a foszfor és a kén az MP-AES módszer kimutatási határához közeli koncentrációban van jelen a mintákban, ezért ezzel a technikával azok koncentrációját nem lehet kellő pontossággal megállapítani. Minden más elem esetében elmondható, hogy a költséghatékonyabb mérést biztosító MP-AES módszer alkalmas a fanedv minták elemösszetételének rutinanalízisére. Megállapítottam továbbá mindkét technika fanedv mintákra vonatkozó kimutatási határait a félkvantitatív analízis során kiválasztott zavarásmentes elemzővonalakra nézve. Az MP-AES módszernek irodalmi előzmények szerint kisebb ugyan az érzékenysége az alacsonyabb plazmahőmérsékletből adódóan, de méréseim alapján a legtöbb meghatározandó elem tekintetében megközelítette az ICP-OES kimutatási határait. A begyűjtött fanedv minták esetében a fajok és a mintavételi területek között is statisztikailag igazolható különbséget tudtam megállapítani. A meszes talajon termesztett szőlő például jelentősen nagyobb kalciumtartalmú növényi nedvet tartalmaz. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | Kémia BSc | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 27 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/240051 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | minta-előkészítés | hu_HU |
dc.subject | módszerfejlesztés | |
dc.subject | atomemisszió | |
dc.subject | ICP-OES | |
dc.subject | MP-AES | |
dc.subject | fanedv | |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Kémia | hu_HU |
dc.title | Minta-előkészítési és mérési módszerek optimalizálása fanedv minták elemanalitikai vizsgálatához | hu_HU |