Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével az eljárási intézmények egy része gyökeresen átalakult. Sokan úgy gondolják, hogy ilyen alapvetően új intézménynek minősül a nyomozási bíró a magyar igazságszolgáltatás rendszerében. Tény, hogy némi újdonságot rejt magában ez az intézmény, ám a különbség inkább a szervezeti kérdésekben, mintsem az ellátott feladatok körében keresendő.

Az előbbiekben említettekre tekintettel tűztem ki dolgozatom témájaként a nyomozási bíró eljárását, s munkámban ennek bemutatására törekszem. Igyekszem a hatályos magyar szabályozás mentén, s annak rendszerét követvén bemutatni a jogintézmény részletszabályait. A magyar vonatkozás mellett - a jogintézmény rendszerbeli elhelyezését elősegítendő - megpróbálom bemutatni annak történeti előzményeit, beleértve ebbe a napjainkban is működő nemzeti szabályozások kialakulását. Dolgozatomban külön fejezetet szentelek a nyomozási bíró titkos adatgyűjtéssel összefüggő feladatainak részletes bemutatására és ezen túl ismertetem a titkos adatszerzésre és titkos információgyűjtésre vonatkozó hatályos szabályozást, törekedvén az elhatárolási kérdések tisztázására. Úgy gondolom ezeknek az eszközöknek az alkalmazása mélyen érinti a társadalmat az emberi jogok vonatkozásában, így bemutatásukra, ismertetésükre külön hangsúlyt kell fektetni.