Tárgyalási alapjogok és tárgyalási etika a büntetőeljárásban

dc.contributor.authorBérces, Viktor
dc.date.accessioned2024-07-22T20:47:31Z
dc.date.available2024-07-22T20:47:31Z
dc.date.issued2023-10-06
dc.description.abstractThe number of criminal court trials is constantly decreasing, as the domestic legislature has introduced a number of legal institutions aimed at diverting criminal cases from the court system, or avoiding charging. Nevertheless, there will always be crimes, the adjudication of which cannot dispense with impeachment based on direct judicial investigation. The trial is undoubtedly the "highlight" of the criminal proceedings, since it is here that the adversarial process takes place in its entirety, and here the defense counsel and the prosecutor have the opportunity to form opinions on factual and legal issues in each other's personal presence. The amendment of the Criminal Procedure Act naturally raised many questions, such as who in the near future will actually control the evidence taken in court proceedings, and what basic procedural rights should be provided to the participants of the proceedings. In this study, I would like to reflect primarily on these questions, based on some ECtHR decisions.en
dc.description.abstractA büntetőbírósági tárgyalások száma folyamatosan csökken, mivel a hazai jogalkotó számos olyan jogintézményt vezetett be, amelyek célja a büntetőügyek bírósági útról történő elterelése, illetőleg a vádemelés mellőzése. Ennek ellenére mindig lesznek olyan bűncselekmények, amelyek elbírálása nem mellőzheti a közvetlen bírói vizsgálaton alapuló felelősségre vonást. A tárgyalás kétségtelenül a büntetőeljárás „tetőpontja”, hiszen itt valósul meg maradéktalanul a kontradiktórius eljárás, a védőnek és a vádhatóságnak itt nyílik lehetősége arra, hogy tény- és jogkérdésekben, egymás személyes jelenlétében véleményt formáljon. A büntetőeljárási törvény módosítása számos kérdést felvetett, így például azt, hogy a közeljövőben valójában ki irányítsa a bírósági eljárásban felvett bizonyítást, illetőleg milyen eljárási alapjogokat biztosítsanak az eljárás résztvevőinek. E tanulmányomban elsősorban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, az Emberi Jogok Európai Bírósága néhány döntésének alapulvételével.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationPro Futuro, Évf. 13 szám 1 (2023) , 32-55
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.26521/profuturo/2023/1/13336
dc.identifier.eissn2063-2754
dc.identifier.issn2063-1987
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jatitleProfuturo
dc.identifier.jtitlePro Futuro
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376468
dc.identifier.volume13
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/13336
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectkérdezéshu
dc.subjectészrevételezéshu
dc.subjectindítványtételhu
dc.subjectnyilvánossághu
dc.subjectbizonyítási indítványhu
dc.subjectetikai normákhu
dc.subjectquestioningen
dc.subjectcommentingen
dc.subjectmaking a motionen
dc.subjectpublicityen
dc.subjectevidence motionen
dc.subjectethical standardsen
dc.titleTárgyalási alapjogok és tárgyalási etika a büntetőeljárásbanhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
463.07 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format