A diplomamunkában 384 súlyos koponyasérült esetet vizsgáltam átfogóan, több szempont szerint. Felmértem a sérültek nem és életkor szerinti megoszlását, az alkoholos állapotban sérültek arányát, a sérüléshez vezető okokat, baleseteket, a koponyasérülések, társsérülések típusait és megoszlását, a polytraumatizáció gyakoriságát. A prehospitalis ellátás részéről vizsgáltam az intubáció, szedáció, valamint a hipotenzió elleni védelem alkalmazását. Felmértem a súlyos koponyasérültek ellátásában fontos időfaktorokat; a baleset és a definitív ellátóhelyre érkezés között eltelt időt, az intézeti ellátás időfaktorait a beérkezés - koponya-CT elkészülte/műtéti indikáció felállítása - műtétre kerülés vonatkozásában. Vizsgáltam a kamradrain behelyezések és az egyes intracranialis sérüléstípusok műtéti ellátásának arányát a sérültek között. Vizsgáltam a kimenetelt az 5 fokozatú Glasgow kimeneteli skála szerint, ezt összehasonlítva a hazai és nemzetközi eredményekkel. Továbbá vizsgáltam a kimenetelt a GCS értéke, az életkor, a koponya-CT-n látható középvonali áttolás mértéke, a súlyosként érkezett, illetve súlyossá vált esetek, kamradrainek alkalmazása, ICP, CPP értékek, hemosztázis eltérés, valamint a baleset és a műtét között eltelt idő függvényében.