Az uniós alapértékek mint az alkotmánykritika forrásai

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSólyom, Péter
dc.contributor.authorDurajda, Lilla
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-01-25T09:08:05Z
dc.date.available2019-01-25T09:08:05Z
dc.date.created2019-01-25
dc.description.abstractMagyarországon a 2010-es választásokat követően a kialakult új erőviszonyok alapján az új Országgyűlés kétharmados kormánypárti többséggel alakult meg. Ez a kétharmados többség páratlan politikai lehetőséget jelentett, arra, hogy a hatalmon lévők a politikai rendszert a tartós hatalmon maradás igényeinek megfelelően alakítsák2, különösen annak fényében, hogy a 2010-et követő évtizedben Magyarország történetében egyedülálló mértékű külső pénzügyi támogatással számolhattak az Uniós tagságunknak köszönhetően. Ezekkel a körülményekkel azonban nem lehetett az alkotmányozási eljárás megindítását nyilvánosan igazolni. Az alkotmány ugyanis a politikai közösség egészének az ügye, nem sajátíthatja ki magának a kormánytöbbség. Emiatt is volt mély egyet nem értés arról, hogy beszélhettünk-e alkotmányozási kényszerről a 2010-es választások után.hu_HU
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent50.hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/263242
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectalkotmányjoghu_HU
dc.subjecteurópai unió alapértékeihu_HU
dc.subjectjogállamhu_HU
dc.subjectdemokráciahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleAz uniós alapértékek mint az alkotmánykritika forrásaihu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)