Policisztás ovárium szindrómával diagnosztizált nők pszichológiai vizsgálata

Abstract

Bevezetés: A reproduktív korú nők közül minden 7-15. érintett policisztás ovárium szindrómában (PCOS). A betegség lefolyását biológiai, környezeti és pszichológiai tényezők egyaránt befolyásolják. Fő tünetei az oligo– és/vagy anovuláció, a hiperandrogenizmus és a petefészkek policisztás elváltozása, melyek negatívan érintik a nőiesség megélését, az életminőséget, az önértékelést és a fertilitást. A páciens saját betegségéről kialakított elképzelései, azaz a betegségpercepció jelentősen befolyásolhatja a betegséghez való emocionális és viselkedéses adaptációt. Célkitűzés: A kutatás célja felmérni a PCOS-sel diagnosztizált nők betegségpercepcióját, szubjektív betegségterhét, potenciális szorongásos és depresszív tüneteit, valamint megvizsgálni ezen változók egymással való kapcsolatát. További célunk tapasztalatot szerezni a PRISM-D rajzteszt alkalmazhatóságáról PCOS betegek körében. Módszer: Az adatgyűjtés 2025. szeptember-november között zajlott a DE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. A mintánkat 40 PCOS-sel diagnosztizált nő alkotta (átlagéletkor: 26,6). A vizsgálat során a demográfiai adatokon kívül, saját összeállítású kérdések által felmérésre kerültek a fennálló tünetek, kezelési módok és a betegséggel való megküzdés erőforrásai. Továbbá alkalmazásra került a PRISM-D rajzteszt, a Rövid Betegségpercepció Kérdőív, a Spielberger Állapot-Szorongás Kérdőív, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata és a Betegségteher Index. Eredmények: A mintánkon a több tünet negatívabb betegségpercepcióval (r=0,426, p=0,006) és nagyobb betegségteherrel (r=0,349, p=0,027) járt együtt. A negatívabb betegségpercepció nagyobb betegségteherrel (r=0,691, p<0,001), állapotszorongással (r=0,425, p=0,006) és depresszióval (r=0,363, p=0,021) járt együtt. A PRISM-D rajztesztben minél közelebb rajzolta betegségét az énjéhez a személy, annál nagyobb volt a betegségteher (r=-0,318, p=0,046) és a depresszió (r=-0,340, p=0,032). A betegségpercepció és a betegségkör mérete között nem igazolódott kapcsolat. Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmet a PCOS-ben szenvedő nők betegségterhére, betegségpercepciójára és érzelmi állapotára. A PRISM-D rajzteszt lehetővé teszi a betegségpercepció árnyaltabb megismerését, azonban az eredményeket érdemes a kvantitatív adatokkal együtt értelmezni. A vizsgált változók közötti kapcsolat lehetséges intervenciós pontokat jelenthet a PCOS betegek pszichológiai támogatásában, melyet hasznos lehet figyelembe venni a klinikai gyakorlatban is.