A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis, Thripidae) a paprika hajtatás kiemelt fontosságú kártevője, esztétikai kártétele és veszélyes vírusvektor szerepe miatt. A termesztés célja a bő termésmennyiség, a jó minőség és a minimális vegyszerhasználat. A biológiai növényvédelem erre alkalmas módszer. A vizsgálatok során az Amblyseius swirskii (Phytoseiidae) ragadozó atkát és az Orius laevigatus (Miridae) ragadozó poloskát telepítettem a vizsgált paprika állományba. Ahhoz, hogy hatékonyságukat a kártevő egyedsűrűsége, a költséghatékonyság és jövedelmezőség szempontjából értékelni tudjam, egy hagyományosan vegyszerrel kezelt állományt is megfigyeltem. A vizsgálatok bizonyították, hogy a biológiai védekezés során a kártevő populáció változása nem mutatott szignifikáns különbséget. Ezzel szemben a vegyszeres kezelésnél nem tudtunk kiegyenlített védelmet fenntartani. A tartósan alacsony kártevő egyedsűrűségi szint szabályozására a legmegfelelőbb módszernek a természetes ellenségek betelepítése bizonyult. Összegezve a költségeket, a hasznos szervezetek alkalmazása kevesebb ráfordítással járt, és tartós hatékonysága miatt kiszámíthatóbb védekezés. A két technológia jövedelmezőségi rátái is eltérően alakultak. A bevételek alátámasztották, hogy a természetes ellenségek betelepítése hozzájárul az értékesítés sikerességéhez. Az eredmények bizonyították, hogy a biológiai növényvédelem kiszélesítése minőségi, jövedelmezőségi és környezetvédelmi szempontból egyaránt perspektivikus.