Dolgozatomban a hazánkban előforduló invazív gyomnövények allelopatikus hatásait vizsgáltam laboratóriumi és szabadföldi körülmények között. A vizsgálatba bevont növények közé tartozott az amerikai karmazsinbogyó (Phytolacca americana L.), a szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca L.), a parlagi rézgyom (Iva xanthiifolia Nutt.), a vadkender (Cannabis sativa L.), és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). A laboratóriumi kísérlet során fehér mustár (Sinapis alba L.) magokat helyeztünk Petri-csészékbe, majd az egyes csészéket a különböző növényi kivonatokkal kezeltük le. A kiértékelés során a magok csírázását, és a csíranövények gyökér és hajtáshosszának, valamint a kettő összegéből az egész növényhossz alakulását mértük. A szabadföldi kísérlet során, három erdőtelepítési helyszínen végeztünk permetezéses kezeléseket a kivonatok felhasználásával. A kezeléseket megelőzően feljegyeztük a helyszíneken előforduló gyomnövények számát és fenológiáját. A kezelést követően néhány nap múlva újbóli felvételezést végeztünk, és feljegyeztük az esetlegesen előforduló fitotoxikus hatásokat a terület növényein. A két kísérlet eredményei alapján megállapítottuk, hogy a legerősebb allelopatikus hatással az amerikai karmazsinbogyó (Phytolacca americana) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) rendelkezett.