Napjainkban a mezőgazdaságra nehezedő egyre súlyosbodó környezeti terhelés, illetve az egyre növekvő népesség nyomása mellet a klímaváltozással is szembe kell néznünk,. Jelenleg a mezőgazdaság nagy mennyiségben használ fel kemikáliákat, műtrágyákat, amelyek köztudottan szintetikusan előállított nem környezetbarát készítmények. Témaválasztásom célja az volt, hogy olyan összetételű anyagokat vizsgáljak, amelyek nem károsítják a környezetet és hasonlóan hatnak a növények fejlődésére, mint a műtrágyák. Kutatásaim során vizsgáltam különböző biostimulátorok hatásait kertészeti és szántóföldi kultúrák esetén, így hozzájárulva a biostimulátorok minél előbbi teljeskörű elterjedéséhez. Tenyészedényes kísérleteimet 2021-2022 között a DE MÉK Üvegházaiban végeztem Arundo donax L., Capsicum annuum L. cv. Budai csípős és Secale cereale L. cv. Ryefood növényeken. Kísérletem során az alábbi 4 készítményt alkalmaztam: kereskedelmi forgalomban lévő Biofil nevű mikrobiológiai készítmény (Terragro Kereskedelmi Kft.); Arthrospira algaszuszpenzió; lucerna fitoszérum (barnalé); FotoLactoTrichoAlg nevű készítmény, melyek a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék Barnalé kutatócsoportjának a fejlesztése, utóbbi biostimulátor pedig a Pannon Trade Kft.-vel közös fejlesztés. Az őszi és tavaszi növénynevelési kísérletek során a felsorolt biostimulátorokkal történő kezelések hatását több alkalommal felvételeztem: a növénymagasság (cm), az új hajtások száma (db), a levélpárok száma (db), a szár átmérő (mm), a kifejlett levelek száma (db), a SPAD-érték, a termés mennyiség (g), anövények friss- és száraz tömege (g).