Struktúraváltás a Tarpai Földtulajdonosok Vadásztársaságánál a vaddisznó állomány változásának hatására

Abstract

A vadászat, vadgazdálkodási, illetve a Beregi országrész mindig közel állt hozzám. Így fogalmazódott meg bennem, hogy a szakdolgozatomat a Tarpai Földtulajdonosok vadásztársaságából készítem, hangsúlyt fektetve az afrikai sertéspestis hatásaira, mind a vadgazdálkodási, mind a vadászat terén. Munkám első részében az afrikai sertéspestist, mint betegséget, annak tüneteit és a terjedését tekintettem át. Vizsgáltam az afrikai sertéspestist megakadályozására tett intézkedéseket magyarországi szinten. Ezt követően bemutattam a Tarpai Földtulajdonosok vadásztársaságát, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Ismertettem az ASP megjelenése előtti, alatti és utáni munkáját a társulatnak. Míg az előző két fejezetben főként elméleti ismeretek továbbadására, valamint ismertetésre szolgált, addig a következő fejezetek, konkrét eredményekről készítettem elemzéseket. Kitértem, hogy miként alakította át a vírus megjelenése a vadászati szokásokat, valamint arra is, hogy hogyan befolyásolta az eddigi kialakított vadgazdálkodási gyakorlatot. Elemeztem, hogy miként tudta a vadgazdálkodási egység megőrizni anyagi stabilitását. Megemlítve a bérvadásztatás pozitív és negatív oldalát, a vadhús értékesítést, illetve a diagnosztikai kilövésekből származó kártalanítási díjat. Szakdolgozati munkám 4 hipotézisre épül, aminek mind anyagi mind szellemi és cselekedeti eredményeit a dolgozat végén ismertetem. Meglátásom alapján a betegség megjelenésével, és a vaddisznók esetében elért 90-100%-os moralitás miatt, a magyar vadgazdálkodásban új fejezet kezdődött. Látókör kiszélesedésével nagyobb figyelem hárult a trófeás nagyvadakra. Viszont ez veszélyeket foglal magába, hiszen a nyomás hatására szakszerűtlen szelekció, túlhasznosítás, és az állomány degradációja is előfordulhat.