Az elmúlt évek különösen jól mutatták, hogy az emberiséget égető kérdések, mint a klímaváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékeloszlás, más, hatékonyabb vízfelhasználású és környezetkímélőbb irányba tereli a mezőgazdaságot. A csökkenő mezőgazdasági területek és a rohamos urbanizáció megköveteli a termelés hatékonyságának növelését. Az erősen ellenőrzött és szigetelt termesztőberendezésekben (például üvegházak), LED pótmegvilágítással és klímaszabályozással az év minden napján lehetőség van termelésre, így megnövelve a hatékonyságot és kizárhatók a potenciális kártevők és kórokozók a hagyományos termesztéshez képest. Ennek tesztelésére alkalmas a nagy zöldtömeget termelő Ocimum fajok, azaz a Bazsalikom nemzetségbe tartozó fűszernövények. A bazsalikom más fűszernövényhez és levélzöldséghez hasonlóan kiválóan termeszthető hidropóniás és aeropóniás talajnélküli rendszerekben. Szakdolgozatomban az Ocimum basilicum egy kis levelű törpe változatát és az Ocimum americanum ’Thai lemon’ bazsalikom fajokat vizsgáltam beltéri növénynevelő berendezésben, különböző fényerősségeken LED megvilágítással és UV kiegészítéssel. Termesztőközegnek használtunk cserepes tőzegkeveréket és mélyvizes hidrokultúrás rendszert. Témavezetőm segítségével a kutatásomat a Debreceni Egyetem MÉK Kertészeti Laboratórium és Növénynevelő helységében végeztem, ahol a választott bazsalikom fajok zöldbiomassza- és gyökértömegét, főbb morfológiai tulajdonságait és fotoszintetikus pigmentekkel kapcsolatos paramétereit vizsgáltam. A kutatásom során mért adatokat leíró statisztikai módszerek alapján Microsoft Excel program segítségével értékeltem ki. Az eredményeket átlag és szórás oszlopdiagramok és táblázatok formájában szemléltettem. Az eredményeim alapján arra következtetek, hogy a bazsalikomokra pozitív hatása van a hidropóniás rendszereknek, ahol ad libitum állnak rendelkezésre a tápelemek, a hagyományos termesztéssel szemben. Ugyanakkor az UV kezelés hatása a választott Ocimum taxonokra változó volt, pozitívan hatott a szárazanyag tartalomra, a gyökértömegre, szárátmérőre és hajtás számra, míg további kutatásokban pozitívan, nálam negatívan befolyásolta a fotoszintetikus pigmenteket, mindazonáltal egyéb morfológiai paramétereket közömbösen érintett az UV sugárzás, sok esetben fajtajellegből volt eltérés. További laboratóriumi vizsgálatokra lenne szükség beltartalmi értékek és illóolaj tartalom pontos meghatározása érdekében, hiszen a hidrokultúra magasabb hozama nem jelentheti biztosra a magasabb minőséget, a hagyományos termesztéssel szemben.