A napfény szerepet játszik a bőr öregedésében. A napfény minden emberre hatással lévő környezeti faktor, amely a születéstől az élet végéig jelen van. Maga a bőröregedés jelensége multifaktoriális folyamat, azonban számos tanulmány bizonyítja, hogy a napfény az egyik legjelentősebb külső faktor ezek közül. A diplomamunka során igyekeztem bemutatni azokat a napfény által elindított jelenségeket, amelyek az idő előtti bőröregedéshez, idős, napfénykárosodott bőr kialakulásához vezetnek végül. Az irodalmi áttekintés során a nemzetközi szakirodalom elfogadott tankönyveit, illetve a témában elérhető tudományos cikkeket tanulmányoztam. A jelenségek ábrázolásához a DE KK Bőrgyógyászati Klinika oktatási anyagát, dermatológiai atlaszokból származó képeket, tudományos szakirodalmi cikkekből származó ábrákat használtam, majd a forrásokat Zotero programmal rendszereztem. A napfény a Napból érkező elektromágneses sugárzás azon része, amely a Föld felszínét eléri, így az emberi test külső határa, a bőr is találkozik vele. A napfényt UV sugárzásra (UVA, UVB), látható fényre és infravörös sugárzásra oszthatjuk. Minden hullámhossz képes valamilyen reakciót kiváltani a bőrben. Megkülönböztetünk akut és krónikus hatásokat. Az akut hatások közé tartozik a napégés, barnulás, D-vitamin szintézise. A napfény krónikus hatása azokon a bőrfelszíneken figyelhető meg, amely az életidő folyamán fokozott napfényexpozíciónak voltak kitéve, általában ruhával nem fedett testrészek. Idős, jelentős kumulatív napfényexpozíciót elszenvedett személyek bőrén jellegzetes, ún. photoaging jelenségek detektálhatók. A bőr több alkotóeleme változáson megy keresztül: a kötőszövet rendezettsége megbomlik, solaris elastosis, kolloid miliák keletkezenek, pigmentációs változásként a szoláris lentigot, melasmát, idiopátiás guttát hipomelanózis. A napfény az érhálózatra is hatással van, telangiectáziák, cherry angiómák, szoláris purpurák, civatte típusú poikiloderma megjelenéséhez vezet. Keratózisok közül a seborrhoeás, aktinikus keratózis, erozív pusztuláris dermatózis kialakulásában is szerepet játszik a krónikus napfényártalom. A photoaging kialakulása sejt- és szövet szinten összetett folyamat. Az UV sugárzás képes reaktív oxigéngyökök képzésére, amely sok sejtalkotó struktúráját befolyásolhatja, illetve képes az egyes bőrben található molekulák közvetlen károsítására is. Különböző intracelluláris útvonalak elindítása által fokozódik a MMP-ok termelődése, ezáltal a kötőszövet degradációja. A károsodott szerkezetű sejtek szeneszcens sejtekké válnak, amelyek a napfénykárosodott bőrben nagy számban találhatóak meg. A napfény káros hatásai ellen preventíven védekezni kell, fontos a populációs szintű edukáció a témáról. A napfény jelentős szerepet játszik a bőr idő előtti öregedésében, azonban lehetőségünk van számos ponton beavatkozni a folyamatba, ezzel javítva a páciensek életminőségét. A photoaging jelenségek befolyásolják az egyén bio-pszicho-szociális jólétét, ezért fontos védekezni a napfény okozta káros hatásokkal szemben, illetve a kialakult elváltozásokat szükség esetén kezelni.