A KÖZÖS EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI TÉR FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI, MAGYAR KÖZIGAZGATÁS UNIÓS TAGORSZÁGI MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI

Abstract

Az egyes országok közigazgatásai sajátos felépítést mutatnak, ennek ellenére nincs az Európai Unióban egységes modellje a közszolgáltatások megszervezésének, a közfeladatok ellátásának. Az elmúlt évtizedekben azonban, valamennyi országban napirenden lévő kérdés a közigazgatás korszerűsítése, a kormányzás hatékonyságának növelése. A fejlett ipari államokat tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet az OECD Közigazgatási Bizottsága (PUMA) törekvéseiből és ajánlásaiból is látható a közigazgatási szolgáltatások minőségének a versenyképességet erősítő jelentőségét, amely a közszektor állandó korszerűsítésére, folyamatos átalakítására hívja fel a figyelmet. Emellett – a tagállami autonómia maximális figyelembe vételével – az „Európai Közigazgatási Tér” („Common Administrative Space”) kialakítása is az Európai Unió fő célkitűzései közé tartozik, amely lehetővé teszi a „közösségi vívmányok” – acquis communautaire” – hatékony, eredményes és minőségi színvonalú biztosítását a tagállamokban, illetve biztosítja a „jó kormányzást”. A jó kormányzás, tartalmazza a megbízhatóságnak, kiszámíthatóságnak, számonkérhetőségnek és az átláthatóságnak követelményeit, valamint technikai és menedzseri kompetenciát, szervezeti kapacitást és az állampolgári részvétel lehetőségét.