Az asthmás betegek gyógyszerkiváltása és az egészségügyi kezelés terhe

Abstract

Az asthma bronchiale egy komplex és multifaktoriális betegség, mely változó légúti tünetekkel jár és ennek hátterében a hörgők gyulladása áll. Világszerte mintegy 300 millió embert érint ez a betegség, és bár a halálozás csökken, a prevalencia folyamatosan emelkedik, Magyarországon is jelentős számú beteg érintett. A betegek jelentős része nem diagnosztizált úgy Magyarországon, mint a világon, vagy nincs megfelelően beállított kezelése, illetve gyakran nem használja azt. A rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök és a terápiás lehetőségek bővülése ellenére a betegek felkutatása, gondozása és a betegség megfelelő kezelése továbbra is igen nagy kihívást jelent. Az asthma bronchiale jelentős gazdasági terhet ró az országokra és azok egészségügyi rendszereire. A nem diagnosztizált esetek vagy azon betegek, akik különböző okok miatt nem használják megfelelően a részükre beállított terápiát, panaszaik miatt gyakrabban keresik fel a háziorvosukat, a szakrendeléseket, a sürgősségi betegellátó osztályokat, vagy szorulnak fekvőbeteg ellátásra a megjelenő akut állapotrosszabbodások miatt és itt a potenciális mortalitási rizikó is jelentősen magasabb. Természetesen a probléma nem csak a direkt gyógyászati ellátási költség tekintetében jelenik meg, hanem a például a kieső munkaerő miatti bevétel csökkenés, a táppénzteher, illetve a népesség fokozott halálozási rizikója is problémát okoz. Számos országban próbálják felmérni a fenti problémák költségvonzatait, ugyanakkor Kelet-Európában és Magyarországon hiányoznak vagy régiek az adatok az asthma bronchiale egészségügyi költségeiről. Emellett a hatékony mérési metódusok vagy módszerek kiválasztása és használata sem egyértelmű, az irodalom is számos bizonytalanságról vagy problémáról számol be ezzel kapcsolatban. Vizsgálatomban azt a célt tűztem ki, hogy felmérjem és elemezzem a fenntartó inhalációs terápiában részesülő asthma bronchiales betegek egy kisebb, de reprezentatív csoportjának betegegyüttműködését, a kezelési költségeit, a kiadások megoszlását és változását. Emellett megpróbáltam feltárni és azonosítani az ezt befolyásoló tényezőket. Kutatásom során a betegegyüttműködést a receptkiváltás gyakoriságával monitoroztam, mely egyszerű és olcsó vizsgálómódszer és kielégítő eredménnyel képes bemutatni a betegek gyógyszerhasználati szokásait. Feltevésem, hogy az asthmás betegek nem megfelelő gyógyszerhasználata (vagyis a receptkiváltás hiánya) gyakoribb orvos-beteg találkozást és fekvőbetegként kórházi kezelést igényel, így magasabb egészségügyi költséggel jár. Dolgozatomban először bemutatom az asthma bronchiale releváns jellemzőit, az általa okozott társadalmi terhet, majd a betegegyüttműködés tárgyalása után részletezem az egészségügy helyzetét és a finanszírozást Magyarországon általánosságban és végül az asthma bronchiale kapcsán. Ezután a vizsgálati eredményeim alapján feltárom a magyarországi asthma bronchialeban szenvedő betegek finanszírozási terhét és az ezt befolyásoló tényezőket. Tüdőgyógyász szakorvosként különösen nagy jelentőségét látom ennek a témának, hiszen Magyarország egészségügyi kiadásainak lehetőségei messze elmaradnak a fejlettebb országokétól, az egészségügyi rendszerünk alulfinanszírozott (az egészségügyi kiadások mértékét tekintve a GDP %-ban) és a kapacitása korlátozott mind humánerőforrás, mind a tárgyi feltételek tekintetében. Fontos szempont tehát a betegek minél optimálisabb ellátása, ezzel csökkentve a rendszer terhelését és a költségeket.