Számos tájökológiai és természetvédelmi kutatás alapját képezi egy adott terület területhasználatának felmérése, annak csoportosítása és a változások kvantitatív, illetve kvalitatív elemzése. A dolgozatomban az 1988-as és a 2005-ös év ortofotóira alapozva, az Észak-Zemplén területén végeztem el a területhasználati kategóriákra vonatkozó vizsgálatokat, de ezen túllépve azt is megnéztem, hogy milyen irányban történt tájhasználati váltás. A területet jól jellemzik az eredeti, természetes és az emberi használat alá vett foltok, ezért találtam alkalmasnak az itt végbemenő változások vizsgálatára. A hegységi részeken a természetes és természetközeli erdők dominálnak, míg a Hegyköz medencéjében a települések és a szántók képviselik a legnagyobb részarányt. Az 1988-as év fekete-fehér légifelvételeit a Hadtörténeti Múzeum, a 2005-ös év színes ortofotóit pedig a Debreceni Egyetem biztosította számomra. A légifotókból először az ortorektifikáció folyamatával ortofotókat állítottam elő az ERDAS Imagine 8.5 szoftver segítségével. Ennek során a légifelvételekből torzulásmentes és földrajzilag helyes ortofotókat készítettem. Ezután az ArcView 3.2 programmal végeztem el a területhasználati kategóriák megállapítását és digitalizálását, valamint a különvett kategóriák térképi ábrázolását. A program segítségével a két év térképeit egymásra helyeztem (overlapping), valamint megjelenítettem a közös területeket is, ami nagy segítséget nyújtott a vizuális kiértékelésben. Ennek során elemezni tudtam a térbeli elmozdulás irányát, a foltok elhelyezkedését a kistájakon belül, valamint a területi értékeket is kiszámolva a változásokat számszerűsítettem. A foltok területeire vonatkozó statisztikai mutatókat (átlag, módusz, medián, szórás, interkvartilisek) és a foltok nagyságának szignifikáns változását jelző Mann-Whitney-próbát az SPSS 8.0 for Windows szoftverrel állapítottam meg. A területhasználati kategóriákat és azok változásait egyesével végigvéve az 1988-as és a 2005-ös évre, valamint azok közös területeire megjelenítettem térképen, a statisztikai mutatókat táblázatokba gyűjtöttem és azokat Box-diagramon ábrázoltam. A foltok térbeli elhelyezkedésének elemzése során egyértelmű következtetéseket tudtam levonni, hogy azok hogyan és milyen hatásra változtak meg. A 2005-ös évben megtalálható foltoknál megnéztem, hogy mi volt azok helyén 1988-ban, így meg tudtam állapítani, hogy a változások természetes vagy antropogén hatás következményei. Néhány esetben a foltok geometriája is jelezte azok eredetét, szabályos alakú foltoknál emberi hatásra lettek kialakítva. A statisztikai mutatókkal a foltok átlagterületét és számát tudtam megvizsgálni; a Mann-Whitney-próba segítségével pedig azt tudtam megállapítani, hogy a foltok méretének különbségei a két év között szignifikánsak-e. A kapott eredményekből következtetéseket tudtam levonni a területhasználati kategóriák foltjainak változásáról valamint, hogy azok milyen folyamatok következményeként jöttek létre.