Diplomadolgozatomban a homoktövis (Hippophae Rhamnoides L.) egy veszélyes kórokozója elleni védekezési lehetőségeket vizsgáltam. A fertőzött növényekből gyökér és ágrész mintákat vettünk, ezt követően a tenyészet telepmorfológiája, mikroszkópi felvételek és molekuláris biológiai módszerekkel (PCR) azonosítottuk a lehetséges kórokozót. A konídiumok alakja (töbszörösen szeptált kifli) szerint a kórokozó, valamely Fusarium faj lehet. A morfológiai azonosítás azonban a fajszinten lehetetlen, ugyanis fajon belül is rendkívül változatosak a konídium méretek. A molekuláris azonosítást a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetében végeztük. Kettő primer párt használtunk a hervadást okozó Fusarium fajok fajszintű azonosításához. Ezek a BT-T1/BT-2B és az EF1-728F/EF2. A szekvenciák BLAST-olását az NCBI oldalán végeztük. A törzsfa elemzése során az általunk izolált faj a Fusarium proliferatum. Eddigi ismereteink alapján ez az első F. proliferatum találat homoktövisen Magyarországon. A Fusarium proliferatum elleni védekezési lehetőségeket vizsgálva kémiai növényvédeőszereket: azoxistrobin, boszkalid, fluopiram, prokloráz, benzovindiflupír, protiokonazol és tebukonazol használtunk, a biológiai védekezés hatékonyságának vizsgálatában pedig különböző Trichoderma fajokat és törzseket.

A kórokozó elleni in vitro védekezés vizsgálata során mérgezett agar teszt segítségével 3 féle dózisban (100%, 50% és 25%) nyolc féle kémiai hatóanyagot teszteltünk. Az eredményeink szerint a DMI csoportba tartozó hatóanyagok a leghatásosabbak a kórokozó ellen. Az azoxistrobin a boszkalid és a fluopiram hatékonysága viszont nem érte el a 90%-ot, ezért nem tekinthető hatásosnak a kórokozóval szemben. A biológiai védekezésben használt készítmények közül a leghatékonabbnak gátló hatás tekintetében Trianum készítményben található T. harzianum gomba volt, ugyanis ez a faj már a 4. napon sporulált a kórokozón. Az ötödik napon a Debreceni Egyetem kutatói ás a Danuba által szabadalmaztatott Tricho Immun készítmény ágensei a TR04 és a TR05 egyaránt sporuláltak a kórokozón. A vizsgálat utolsó záró napján a Tigra és a Trifender készítményben található T. asperellum T1 és T34-es törzsei is sporuláltak a patogénen.