A szakdolgozat az édesapák érzelmi elérhetetlenségének hatását vizsgálja a lánygyermekeik párválasztási szokásaira. Célja, hogy megismerjük az édesapák érzelmi támogatásának hiányából fakadó hátrányokat, nehézségeket a lánygyermekeik életében, többek között a mentális egészségre, párválasztási mintákra gyakorolt hatásukat. A kutatás félig strukturált interjúkkal készült, az interjúalanyok kiválasztása a hólabda módszerrel történt. Az interjúkérdések őt fő dimenzióra oszthatóak, melyben átfogó képet kapunk az édesapák jelleméről, az interjúalanyok tinédzserkori szociális hálójáról, mentális jólétükről, illetve párválasztási mintáikról. A kérdéssor leginkább az édesapákkal való kapcsolatra fókuszál, és ennek tükrében kitér az interjúalanyok számára ideális férfiképre, hasonlóságokra a jelenlegi, vagy volt párjuk és édesapjuk között. Szociális munkásként gyakran találkozhatunk egyedülálló szülőkkel és gyermekeikkel, bántalmazó, vagy nem megfelelően működő párkapcsolatokkal. A szakdolgozat segítséget nyújthat a kötődési minták megértésében.