A vizsgálatom elsődleges célja annak feltárása, hogy a mintában szereplő munkavállalók által megélt hála szintje milyen kapcsolatban áll a munkával való elégedettségükkel és általános jóllétükkel. Igazolható-e, hogy a magasabb hála szinttel rendelkező munkavállalók nagyobb mértékű munkával való elégedettséget és magasabb szintű jóllétet tapasztalnak? A kutatás második fő irányvonala a munkával való elégedettség és a jóllét kapcsolatát vizsgálja az eltérő megküzdési stratégiákat alkalmazó munkavállalók körében. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy az adaptív megküzdési stratégiákat alkalmazó munkavállalók elégedettebbek-e a munkájukkal, illetve jobban érzik-e magukat a munkahelyükön a nem adaptív stratégiákat használókhoz képest. A vizsgálat során kitérek arra is, hogy az általános munkahelyi jóllétet milyen módon lehet a leghatékonyabban modellezni, megfelelőnek bizonyul-e a leképezésre a munkával való elégedettség hedonikus perspektívából és a munkahelyi jóllét interperszonális és intraperszonális dimenziói eudaimonikus nézőpontból. Mindezek mellett bizonyos demográfiai változók mentén is feltárom az esetleges eltéréseket a munkával való elégedettség, a munkával kapcsolatban érzett hála és a megküzdési stratégiák tekintetében.