A dolgozatomban a szabálysértés és a büntetőjog kapcsolatát úgy ismertetem, hogy részletesen bemutatom a közigazgatási bíráskodás kialakulásának folyamatát, illetve ennek Európában kialakult modelljeit, a szabálysértési törvény megalkotásához vezető hosszú kodifikációs utat. Mindez segít megérteni a szabálysértési jog kettős természetét. A dolgozat következő részében a szabálysértések általános jellemzőit, a szabálysértési felelősséget és a bíróság előtti eljárásban megjelenő bizonyítási elveket ismertetem. Ezen kívül a szabálysértés és a bűncselekmény fogalmának részletes elemzésével, illetve a kettő elhatárolása alapjául szolgáló ismérvek jellemzésével zárom a dolgozatomat, mert véleményem szerint ez az a terület, ahol a különbségek, és hasonlóságok, illetve ezeknek okai megmutatkoznak. A szabálysértést, ,,kisbűncselekménynek’’, bagatellcselekménynek és a közigazgatás büntetőjogának is szokták nevezni. Egy vegyes karakterű jogterület, amely két jogág határán áll. Fogalmi rendszere, alapintézményei, eljárási rendszere a büntetőjogból és a szabálysértésből is építkezik. Ennek a jogterületnek a ,,kettőssége” számos elméleti problémát vet föl, többek között azt, hogy ki lehet-e jelölni egy határt a két jogterület között és meg lehet-e pontosan határozni azt, hogy egy adott jogsértés mikor tartozik a büntetőjog, illetve a közigazgatási jog rendszerébe. Amikor azt kell eldönteni, hogy mi tesz egy cselekményt szabálysértéssé, hogyan alakulnak a felelősségi szabályok, az nagy nehézséget jelent a jogalkalmazásban, mert egyaránt érvényesülnek a büntető anyagi jog fogalmai és intézményei (társadalomra veszélyesség, szándékosság, gondatlanság stb.), viszont az alkalmazott joganyag illetve az eljárás rendjét illetően a közigazgatási jog jellegzetességei is. Éppen ezért tartottam fontosnak, hogy a közigazgatási bíráskodás történeti fejlődését is bemutassam, mert közelebb juthatunk annak a megértéséhez, hogy miért alakult ki ez a kettősség.