Dolgozatomat a közigazgatás intézményrendszerének egyik meghatározó részéről, a területi – más néven középszintű – államigazgatásról készítettem. Ezen belül a fókusz a területi szint kiemelkedő szereplőire, a fővárosi és megyei kormányhivatalokra (röviden kormányhivatalokra) került. Munkám keretében megvizsgáltam a kormányhivatalok intézménytörténeti előzményeit, felállításuk mögöttes céljait, legfőképpen azonban az általuk ellátott feladatok változásait dolgoztam fel, ahol lehet, minél több konkrét példával szolgálva. Munkám gondolati íve kronologikusan a kormányhivatalok jelenlegi helyzetéhez vezet el, ami magába foglalja a feladat- és hatáskört érintő, 2020-ban három ciklusban hatályba lépő rendelkezéseket, illetve a 2021-2022 során felmerült kihívások kapcsán bekövetkező újításokat. Fontosnak tartottam azt, hogy néhány jól meghatározható időponthoz igazítva érzékeltessem a téma szempontjából jelentősnek tekinthető feladat- és hatásköri változásokat. A dolgozatot két központi kérdés köré építettem fel: a területi államigazgatásban bő egy évtizede zajló integrációs folyamat vajon nyugvópontra jutott-e vagy továbbra is zajlik, valamint ezzel szoros összefüggésben azt is igyekeztem megvilágítani, hogy a kormányhivatalok fejlesztése elért-e egy olyan határt, amelyen túl a korábbi, integrációra épülő tendencia már nem folytatható? Úgy vélem, hogy a feladatok megváltozása nem jelenti azt, hogy ezen intézmények szerepe és jelentősége csökkent volna, hiszen újonnan felmerülő kihívások leküzdése esetén is számít rájuk a jogalkotó.