A munkáltató kártérítési felelőssége az otthonról történő munkavégzés esetén

Abstract

A Covid-19 járvány okozta kényszerhelyzetben az otthoni munkavégzésben foglalkoztatottak aránya rövid időn belül ugrásszerűen megnövekedett. Ezen váratlan, tömeges átállás hatása ma is érezhető, hiszen bár a járványhelyzet és a korlátozások enyhülésével csökkent az alkalmazása, előnyeinek köszönhetőek számos munkáltatónál a mai napig lehetőség van otthonról történő munkavégzésre, és különösen a munkavállalók szemében kedvezményként való megjelenése miatt a jogintézmény közkedveltnek tekinthető. Ezen speciális munkavégzési forma esetén azonban felmerül a kérdés, hogy változnak-e a kárfelelősségi és munkavédelmi szabályok, van-e speciális felelősség? Szakdolgozatom célja a munkáltató kártérítési felelősségének vizsgálata az otthonról történő munkavégzés esetén, így lényegében ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ. Dolgozatom első felében az otthonról történő munkavégzés hazai szabályozását mutatom be, rávilágítva a távmunka és a home office intézményei közötti különbségekre. Bemutatom a járványhelyzet miatt bekövetkezett jogszabályi változásokat, egészen a jelenleg hatályos állapotig, végül pedig az otthonról történő munkavégzés főbb előnyeit, hátrányait gyűjtöttem össze. Dolgozatom második felében számos, az otthoni munkavégzés során felmerült kérdésre keresem a választ, mint például, hogy „Van-e speciális felelősség otthoni munkavégzés esetén?”, „Hogyan is felelhet a munkáltató az otthon bekövetkezett balesetért?”, „Az otthoni munkavégzés jelentheti-e az ellenőrzési körön kívüliséget, illetve előrelátható-e az otthon történt baleset?”. Vizsgálom továbbá azt is, hogy „Lehet-e a baleset oka a károsult kizárólagos elháríthatatlan magatartása?”, illetve, hogy „Hogyan lehetséges és mennyiben várható el a munkáltatótól az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítására otthoni munkavégzés esetén vagy egyáltalán milyen munkavédelmi szabályok vonatkoznak az otthoni munkavégzésre?”