Miért választottam dolgozatom témájának ezt az oly sok embert érintő problémakört? Talán azért, mert nem is tudjuk pontosan, mennyi ezek száma szerte a világban. Vagy talán a közvetlen környezetünkben? A probléma az, hogy csukva van a szemünk, nem tekintünk szét az egyre szélesedő és földünket átszövő globalizáció adta rohanó világunkban-, ami önmagában is megérne egy témát- vagy csak egyszerűen struccpolitikát folytatva bedugjuk fejünket a földbe, nem akarván tudomást szerezni ezekről a nehéz, súlyos, nem egy emberéletet követelő állapotokról, helyzetről. Valljuk be, önmagunkkal foglalkozunk, hogy nekünk jó legyen, meg legyen mindenünk, szebbnél szebb ruhák, ékszerek, ne éhezzünk, ne szomjazzunk, ne legyünk betegek. Lehet, csak egy pici erőfeszítésünkbe kerülne, olyannyira picibe, hogy észre sem vennénk, és már sokan segítettünk. Elég annyi, hogy oldalra fordítjuk fejünket, és feltesszük a kérdést: segíthetünk? Egy kérdés, amelyet feltenni mi már lassan elfelejtünk, a saját szótárunkból lassan kikopik, de akiknek ezt feltesszük, fel kell tennünk, oly sokat jelent. Az odafigyelést, a szeretetet.