Bellmer babái a pornográf normativitás és a fetisizáló tárgyiasítás termékei. A normativitásnak e fajtája, ami a férfi tekintettel szorosan összefügg, egy többrétegű elemzést igényel Bellmer babáin keresztül. Michel Foucault hatalomelmélete segítségével magyarázható, hogy miképpen alakult ki a férfi tekintet felügyelete. A hatalom struktúrája az idő múlásával változott, a büntetőmechanizmusok enyhülésével és a decentralizálással átalakult a rendszer: a normativitás az értékek felügyelete által kerül befolyásolásra. Ezek az értékek mindig találkoznak új ismeretekkel, amelyek képesek a normativitás elferdítésére. Foucault szerint ez a jelenség a hatalom-tudás koncepciója. Itt a testek csak eszközök, melyek a normativitás igényeit töltik be. A férfitekintet normativitásában a női test a hatalom céltáblája: az igény nem más, mint a nő tárgyiasítása, amely Bellmer babáin keresztül jól elemezhető. Ebbe a normába nem igazán képes a baba beilleszkedni: teste rémisztően furcsa, a baba idegensége performativitásában rejlik. Ebben a jelenségben a baba a testi fetisizálás miatt tovább tárgyiasul, amivel testredukció következik be: a test egyetlen betöltendő célja a szexuális provokáció. A baba ebben az állapotban hiperrealista módon kerül ábrázolásra: ő lesz az az elérhető fétistárgy, amelyben a férfitekintet hatalma és kontrollja összpontosul. A baba szuverenitása poszthumán kontextusban keresendő: a Zoé alkotja azt a környezetet, amelyben nem emberi ágensek a normativitás felügyelete nélkül lehetőséget kapnak a létezésre. Mivel a baba sem rendelkezik teljes emberi kontextussal, elkerülhetetlen, hogy Donna Haraway cyborgjaként tekintsünk rá. A cyborg testesíti meg a harmadik kategóriát, mely a bináris normativitáson kívül esik. Ez a határátlépés alkotja meg a baba szuverenitását. Evolúciós pszichológiai szempontból a baba másodlagos nemi jellegek, vagyis fitnessindikátorok amalgamációja, ami arra mutat rá, hogy az egyed egészséges és fiziológiai értelemben érett az utódnemzésre. A baba a férfi vágy biológiai meghatározottságának megtestesülése: ő reprezentálja a túlidealizált női testet. Bellmer babái egyike a férfitekintet női konstrukciói közül azoknak, amelyek a pornográf normativitásban keletkeztek. A baba tárgyiasítása a hierarchikus érzékelés által jön létre, ahol a test idealizálása a torzításoknak köszönhetően patologikusan jelenik meg.