The essay focuses on the comparative analysis of Hungarian political development before 1989–90. Instead of dealing with the 32 years since the change of regime, the author is interested in how many different interpretations of political development can be identified. The author singles out examples of political development in developed countries (for example the United States) as well as developing countries (those countries which have become decolonized in the 1960s). The starting point of the analysis is that Hungary cannot be described by either the categories used for developed countries or those that are used for developing ones. While the essay recognizes that the measure of progress at all times for Hungarian development is the example of Western development, it does not accept the approach according to which Hungarian development is a “dead-end” because it differs from Western development in many ways. The essay puts forward the hypothesis of the “normality” of Hungarian political development.

A tanulmány középpontjában az 1989–90 előtti Magyarország politikai fejlődésének komparatív vizsgálata áll. A szövegben a szerző nem foglalkozik az elmúlt 32 évvel, sokkal inkább az a kérdés izgatja, hogy a politikai fejlődés fogalmának hányféle értelmezése létezik. Ezek közül külön is kitér a fejlett országok (például az Egyesült Államok), valamint a fejlődő országok (azon országok köre, amelyek a gyarmati sorból szabadultak fel az 1960-as években) politikai fejlődésére, és kiindulópontja az, hogy Magyarország nem írható le sem a fejlett, sem a fejlődő országok esetében használt kategóriákkal. A tanulmány ugyanakkor elismeri, hogy a magyar fejlődés mindenkori mércéje a nyugati fejlődés, de nem fogadja el azt a megközelítést, hogy mivel a magyar fejlődés számos ponton eltér a nyugatitól, ez egyben azt is jelenti, hogy zsákutcás. A dolgozat hipotézise a magyar politikai fejlődés „normalitásának” tézise.