A nitrogénhatékonyság vizsgálata kisparcellás kísérletekben
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
A NITROGÉNHATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA KISPARCELLÁS KÍSÉRLETEKBEN Pirkó Béla Hat éves kísérletsorozat keretében került vizsgálatra a nitrát rendelet (59/2008 FVM rendelet) maximálisan kijuttatható nitrogén értékei növelésének lehetősége. A vizsgálatokat az indokolta, hogy korlátozás alapján számos esetben nem juttatható ki a növények által felvett mennyiségű nitrogén, ami nem teszi lehetővé a korszerű technológiák alkalmazásával elérhető terméspotenciál kihasználását. A 4 termőhelyen 8 kezeléssel és 3 ismétléssel beállított kísérletekben komplex módon került sor annak vizsgálatára, hogy a megemelt dózisok milyen módon befolyásolják a terméseredményeket illetve a termés minőségét, képesek-e a termesztett növények a többlet nitrogén felvételére, továbbá a hatásukra hogyan változnak a nitrogén mérlegek és a talajok ásványi nitrogéntartalma. Az agronómiai hatékonyság és a látszólagos visszanyerési hatékonyság értékelésével vizsgálatra került a kiadott nitrogén trágya hasznosulásának, továbbá a termésminőségre kifejtett hatásának vizsgálata. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a 20-40 kg/ha nitrogéndózis növelés nem okozott szignifikáns termésnövekedést a hatályos N-max és a tervezett Új N-max kezelések között. A kísérleti növények beltartalmának elemzése alapján ugyanakkor megállapítható volt a magasabb dózisok kedvező hatása a kísérleti évek átlagában. A látszólagos visszanyerési hatékonyság értékei közel megegyeztek a Régi és az Új N-max kezelésekben (51,9, illetve 52 %), ami igazolja a növények megnövekedett nitrogén felvételét. Bizonyítást nyert továbbá, hogy az alkalmazott Pioneer 37N01 hibrid kukorica esetében a magasabb terméseknek alacsonyabb volt a nitrogén tartalma a. Ez alapján a Pioneer 37N01 hibrid fajlagos nitrogén tartalmának pontosítására az alábbi javaslat tehető: 6,5 t/ha-nál alacsonyabb termésszint esetén 28 kg/t, 6,5 tonna és 10 t/ha közé eső termésszint esetén 27 kg/t, 10 t/ha fölött 23 kg/t. Hasonló összefüggés tapasztalható az MV Nádor búzafajta esetén is. Ez alapján a fajlagos nitrogén tartalmának pontosítására az alábbi javaslat tehető: 4 t/ha-nál alacsonyabb termésszint esetén 31 kg/t, 4 tonna és 8 t/ha közé eső termésszint esetén 28 kg/t, 8 t/ha fölött 27 kg/t. A megemelt nitrogén dózisok ellenére is negatívan alakultak a nitrogén mérlegek az I., II. és III. termőhelyeken a Régi és az Új N-max kezelésekben, és ezzel összefüggésben a talajok ásványi nitrogéntartalmának 2 méter mélységű vizsgálata sem mutatott ki felhalmozódást vagy mélységi elmozdulást. ANALYSIS OF NITROGEN EFFICIENCY IN SMALL-PLOT EXPERIMENTS Béla Pirkó Within the framework of a six-year series of experiments, the possibility of increasing the maximum permissible nitrogen application rates specified by the Nitrate Directive (FVM Decree 59/2008) was investigated. The study was motivated by the fact that, due to the restrictions, in many cases it is not possible to apply an amount of nitrogen equivalent to that taken up by the crops, which prevents the exploitation of the yield potential achievable through the use of modern technologies. Experiments were conducted at 4 sites, using 8 treatments with 3 replicates, to comprehensively investigate how increased nitrogen rates affect yield and yield quality, whether the cultivated crops are capable of taking up the additional nitrogen, and how nitrogen balances and the mineral nitrogen content of the soils change as a result. Agronomic efficiency and apparent recovery efficiency were evaluated in order to assess the utilization of the applied nitrogen fertilizer and its effects on yield quality. Based on the results, it was established that increasing the nitrogen dose by 20–40 kg/ha did not result in a statistically significant yield increase between the current N-max and the planned New N-max treatments. At the same time, analysis of the nutrient content of the experimental crops showed a beneficial effect of the higher application rates when averaged over the experimental years. The apparent nitrogen recovery efficiencies were nearly identical in the Old and New N-max treatments (51.9% and 52%, respectively), confirming the increased nitrogen uptake by the crops. It was also demonstrated that, in the case of the Pioneer 37N01 hybrid maize used in the experiments, higher yields were associated with lower nitrogen concentrations. Based on this finding, the following proposal can be made for refining the specific nitrogen requirement of the Pioneer 37N01 hybrid: 28 kg/t for yield levels below 6.5 t/ha; 27 kg/t for yield levels between 6.5 and 10 t/ha; and 23 kg/t for yields above 10 t/ha. A similar relationship was observed for the MV Nádor wheat variety. Accordingly, the following proposal can be made for refining its specific nitrogen requirement: 31 kg/t for yield levels below 4 t/ha; 28 kg/t for yield levels between 4 and 8 t/ha; and 27 kg/t for yields above 8 t/ha. Despite the increased nitrogen application rates, the nitrogen balances remained negative at Sites I, II, and III under both the Old and New N-max treatments. In connection with this, examination of the mineral nitrogen content of the soils down to a depth of 2 metres did not indicate either accumulation or downward movement of mineral nitrogen