Since 2022, the Russian-Ukrainian war has been a major focus of everyday life and scientific research. From a Hungarian perspective, it has had a significant impact on the national economy. However, it is also important to monitor the socio-economic effects on the indigenous Hungarians living in Transcarpathia, which have profoundly affected their existence. The scope for analysis is wide, but the present study combines an analysis of the impact of the war with an examination of the so-called "small regions" that have been created in recent years and the population living there. First, I will present a literature review on the socio-economic impacts of war in general. Then, using a sample of empirical research, I will analyze the situation of three small regions along the border of Transcarpathia in the period 2021-2023. As a result of the research, it can be concluded that the differences between the local government groupings are not only influenced by their economic strength, demographic framework, and other social factors, but also by the timing of the study - whether it was conducted before the war, immediately after its outbreak, or a year and a half later. It follows that there is a measure of war exhaustion in society, both economically and psychologically, affecting hope for the future. Therefore, it would be important to have the possibility of reconstruction as soon as possible after the degrading state of war.

Az orosz-ukrán háború 2022 óta kiemelt figyelmet kap a mindennapokban és tudományos kutatások tekintetében is. Magyar szempontból jelnetős hatást gyakorolt a nemzetgazdaság számára, de olyan értelemben is fontos figyelemmel kísérni, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyarság számára a létét meghatározó társadalmi-gazdasági hatások indultak el. Az elemzés lehetősége igen szerteágazó, jelen tanulmány viszont összeköti a háború hatásvizsgálatát az elmúlt években létrejött un. kistérségek és az ott élő lakosság vizsgálatával. Első körben szakirodalmi kutatás keretében bemutatom általánosságban a háborúk társadalmi-gazdasági hatásait, majd egy empirikus kutatási sorozat mintáját vizsgálva elemzem a Kárpátalja határmentén elterülő három kistérség helyzetét 2021-2023 közötti időszakban. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzati csoportosulások közötti eltérések nem csak a gazdasági erejük, demográfiai kereteik és egyéb társadalmi tényezők hatására áll fenn, hanem jelentős különbségek vannak annak függvényében is, hogy a háború előtt, közvetlenül a kitörése utána, vagy pedig másfél évvel később vizsgáltuk. Ebből az következik, hogy mérhető a társadalomban a háborús kimerülés mind gazdaságilag, mind lélektani, jövőbe vetetett remény vonatkozásában. Ezért lenne fontos, hogy minél hamarabb az újjáépítés lehetősége álljon fent a háború degradáló állapotához képest.