A szakdolgozatban a kötődési zavar és a dadogás közötti összefüggést szerettük volna vizsgálni. Ezzel az volt a célunk, hogy az általunk bemutatott két óvodáskorú gyermek esetében feltárjuk, hogy a dadogásukat megelőzte-e kötődési zavar.

„A dadogás a folyamatos beszédet érintő megakadás, a hangadás görcse, amely egyidejűleg a légzést és a test egészét érinti.” (Torda, id.: Gyógypedagógiai alapismeretek, 2000,588).

A gyermek a születésétől fogva a szüleitől függ, hiszen a testi szükségletei mellett az érzelmi szükségleteit, a kötődést, a biztonságérzését is ők elégítik ki. A kötődésnél nagyon fontos szerepe van az anya-gyermek közötti kötődésnek, hiszen ez hatással van a későbbi kapcsolatainkra, a bizalom és a szeretet megalapozásában (Lajos-Bacsárdi-Molnár, 2018).

Az eseteket az anamnézis elkészítésével ismertük meg, melyből már kiderült, hogy milyen körülmény előzte meg a dadogás kialakulását.

A vizsgálatunkban a gyermekekkel családrajzot rajzoltattunk, mellyel az általuk megítélt, a családban betöltött szubjektív helyzetükről szerettünk volna képet kapni. A rajzokon a családi hierarchia is kirajzolódik.

A Madárfészek rajztesztet a kötődés vizsgálatához használtuk fel. Feltételeztük, hogy a fészektest ábrázolása, kidolgozatlansága, a madarak megjelenítése, illetve a destruktív elemek feltűntetése a kötődési zavar jelenlétét fogja igazolni.

Az anamnézisből kiderült, hogy mindkét esetben a dadogást kötődési zavar előzte meg. A családrajzon megfigyelhetőek a családi viszonyok. A Madárfészek rajzteszttel kapcsolatos elképzeléseink viszont a két gyermek közül csak az egyik esetben igazolódott be.