A coeliakia (lisztérzékenység, glutén szenzitív enteropátia, primer malabszorpciós szindróma, nemtrópusi sprue) egy autoimmun eredetű, életre szóló megbetegedés, amely jelen tudásunk szerint nem csak a vékonybél nyálkahártyájának károsodását és az immunrendszer kóros válaszát okozza, de számos szervet, ill. szervrendszert is érinthet. Ma a diagnosztika a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintáiból végzett részletes szövettani vizsgálatra és a specifikus ellenanyagok szérumból való meghatározására támaszkodik A munkám célja volt, hogy történeti, ill. irodalmi áttekintés után képet adjak coeliakia labordiagnosztikájáról, a ma a gyakorlatban használt módszerekről. Saját gyakorlati munkámként a coeliakiával asszociálható ellenanyagokat vizsgáljam (ill. a genetikai háttér feltárásaként a HLA DQ 2 illetve HLA DQ8 haplotypus PCR diagnosztikáját is megismertem). A betegek egy részénél az ASCA (Saccharomyces cerevisiae – élesztő elleni antitest) vizsgálatát is elvégeztük, a korábbi irodalmi adatokat ismerve azt feltételezve, hogy a Crohn-betegekhez hasonlóan a coeliákiás betegeknél, az átlagnál gyakrabban igazolható a pozitivitás. Ez a tapasztalati tény jelen ismereteink szerint egyértelműen nem magyarázható meg, de nem lehet véletlen koincidencia sem. A vizsgálatok során 48 páciensnél 8 esetben igazolódott az ASCA pozitivitás az IgA és IgG alosztályokban is, ami 16,6%-ot jelent. Ez az átlag(normál)populációnál egyértelműen nagyobb gyakoriságra utal a Szlovákiai populációban is, hasonlóan a világ más tájain mértekhez. Annak ellenére, hogy az ASCA jelenleg a (vékonybél-)Crohn-betegség „specifikus” markere, nem vethető el, hogy sokkal inkább „vékonybél specifikus” markernek tekinthető és ezért igazolható coeliakiaban is. Az, hogy ez a permeabilitás fokozódás miatt alakul ki (ahogy eddig feltételezték), vagy más (immun-) mechanizmusok is szerepet játszhatnak, a jövőben derülhet ki.