A választott témám a napraforgó agrotechnikai tényezőinek hatása a termesztésre, (a vetésváltásra vetítve főként). A növény világszinten is a legfontosabb növények között van, mert a napraforgó olajnövény. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a harmadik legnagyobb vetésterületű növény lett. A világon a jövőben egyre nagyobb kereslet lesz az étolaj és a hús iránt, ezért mind olaj, mind takarmányként fontos alapanyag a növény kaszattermése. A növény pozíciója jó kilátásokkal rendelkezik a jövőre nézve, ezért fontos, hogy minél hatékonyabban tudják a termelők a napraforgót termeszteni. Magyarország éghajlati- és talaj adottságai megfelelnek a sikeres napraforgótermesztésre, amelyre képes az általam választott vizsgálati üzem is az eredményekből következtetve. Az vizsgálati üzem az ÁNT-Ker. Kft. volt a NAGISZ csoporton belül. A NAGISZ csoport fő profilja az állattenyésztés, ezenkívül még növénytermesztés és építőipar is van a cégcsoport tevékenységei között. Az ÁNT-Ker Kft. növénytermesztési ágazatban van jelen, őszi búza, őszi árpa, szemes kukorica és szója termesztés van még napraforgón kívül. Az üzem növénytermesztése, mint a napraforgótermesztés is, a vállalatcsoport állattenyésztésének igényeit szolgálja ki, ezért takarmánycélra használják fel a terményt. A vállalatcsoporton belüli ellátás-lánc kiinduló pontja az üzem termelése. A vállalatcsoport takarmánynövénytermesztése fontos, mert az állattenyésztés egyik alapja, és előnyös a vállalatoknak a termesztés, mert biztos kereslet van rá, és a takarmányok beszerzésének a módja is könnyebb így. A napraforgótermesztés eredményeit vizsgáltam meg 2016 és 2020 között. Minden évben képes volt a vállalat az aktuális országos termésátlagot felülmúlni, és minden évben 2018-at leszámítva növelni a termésátlagot. Az országos átlag is nagyon jó, mivel az EU élére került Magyarország az elmúlt néhány évben, így a vállalat termesztése különösen sikeresnek mondaható. 2018 különleges év volt a többihez képest, mert abban a térségben nem megfelelő időjárású tavasz volt, március hideg és csapadékos, az év további része pedig száraz. Országos csapadékmennyiség az évben jóval elmaradt a sokéves átlagtól. 2020-ra az üzem elérte a 4,1 t/ha átlagot, amely áttörés volt. a Leggyengébb tábla átlaga 2,9 t/ha-ról 3,4-re nőtt, amely szinte egybevág az összesen 0,75 t/ha üzemi átlag növekedésével. A növény igényeihez képest megfelelő agrotechnikát alkalmazott a gazdaság. Három előveteménye volt a vizsgált területeknek, amelyek hasonló terméseredményt hoztak, de kicsi különbséggel a legjobbnak az őszi búza minősült. A legstabilabb eredményt, azaz a táblák 40 közötti legkisebb különbséget azonos előveteménnyel az őszi árpa elővetemény hozta, második legjobb előveteményként szerepelt. A harmadik lett a szemes kukorica elővetemény. Stabilitás szempontjából a kukorica is megelőzte átlagban a búzát. Érdekes, hogy a legjobb elővetemény a kukorica volt 2016-ban és 2017-ben. Vetésváltás megfelelő volt, mivel a kalászosok a legjobb elővetemények, vízfogyasztásuk nem zsigereli ki a talajt és nem igazán van közös betegségük a napraforgóval. A kukorica jó elővetemény, a vállalat termesztett növényei közül csak a kukorica felel meg az elővetemény követelményeinek a kalászosok mellett. Az a probléma kizárólag, hogy sok szármaradványt hagy, viszont mindig be van dolgozva a talajba, így az agrotechnikai tényezőkkel kompenzálható. A vállalat szójatermesztése nem felel meg az elővetemény követelményeinek, mert nitrogénnal dúsítja a talajt, és bizonyos mérték felett kumulatívan hozzájárul a fertőzésekhez, ezért nem is volt a vizsgált évek alatt szója a napraforgó előveteménye. Fontos tényező a harmonikus tápanyagellátás, és az előrejelzésre alapozott növényvédelmi állománykezelések. Az első vizsgált évben csak alaptrágyázás és állománykezeléssel egyben lombkezelés volt, az utolsó évre már kétfajta starter műtrágya is ki lett juttatva a területekre. A nem nagy terméskülönbségek és a folyamatos átlagnövekedés azt bizonyítja, hogy a vállalat szakmailag fejlődik, megfelelő előveteményeket választ és termesztéstechnológiát végez. A vállalat gazdasági tevékenységében jelentős a napraforgó, és a pozícióját erősíti a nagy kereslet és növekvő termésátlagok. Az anyagilag és környezetileg is fenntartható gazdálkodásban fontos szerepe van és lesz a napraforgónak. A gabonanövények és a kukorica országos vetésterülete némileg csökkent, a napraforgóé jelentősen nőtt 2014-ig a korszerű termesztéstechnológiának köszönhetően. Ezek elemei a korszerű hibridek, a talajművelés rendszerének fejlődése, a harmonikus tápanyagellátás és a növényigényeinek egyre inkább megfelelő éghajlat. A napraforgó fontossága nőtt a legjobban az elmúlt évtizedekben a főbb szántóföldi növények közül.